-
A Hubble űrtávcső 2014-ben újra megörökítette a Teremtés oszlopait
-
A kilenc és fél fényév hosszúságú Fekete Oszlop
-
A csillagköd képe a csillagok nélkül
Napjainkban a Messier 16 olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír a mai társadalomban. A Messier 16 évek óta vita, elemzés és elmélkedés tárgya a politikától a populáris kultúráig különböző területeken. Az utóbbi időben azonban a Messier 16 iránti érdeklődés exponenciálisan nőtt, és a nyilvános beszélgetések rendkívül releváns témájává vált. Akár az emberek mindennapi életére gyakorolt hatása, akár a technológia fejlődésére gyakorolt hatása, akár az emberi gondolkodás fejlődésében betöltött szerepe miatt, a Messier 16 a modern társadalom alapvető elemévé vált, amelyet figyelembe kell venni. Ebben a cikkben a Messier 16-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük hatását, következményeit és relevanciáját a mai világban.
Sas-csillagköd | |
![]() | |
Megfigyelési adatok | |
Epocha | J2000.0 |
Csillagkép | Serpens |
Rektaszcenzió | J2000.0 |
Deklináció | -13,8067° |
Távolság | 5610 fé, 1719 pc |
Típus |
|
A Messier 16 (más néven Sas-köd, M16 vagy NGC 6611) egy emissziós köd és nyílthalmaz a Kígyó csillagképben.
A nyílthalmazt 1746-ban fedezte fel Philippe Loys de Chéseaux csillagász, de a ködöt valószínűleg Charles Messier vette észre az 1760-as években.
A ködöt a rengeteg a forró kék és fehér csillag készteti arra, hogy világítson. Az átmérője mintegy 0,5°.Már egy 10 cm-es refraktorral látható három ködös tartomány és körülbelül 20 csillag egyetlen háttér előtt. A halmaz legfeljebb kétmillió éves.
Itt találhatóak a Teremtés Oszlopai néven ismertté vált felhők, melyekről 1995-ben Jeff Hester és Paul Scowen készített híres felvételt, a Hubble űrtávcső segítségével.[1] A név igen találó, mert tényleg oszlopokhoz hasonlítanak és csillagok születnek bennük.[2] A teremtés oszlopainak megtekintéséhez viszonylag nagy távcsőre van szükség, mivel a köd egyik kicsi szegletében találhatóak és nagyon halványak.