Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Messier 74-hez kapcsolódó különböző szempontokat és annak a kortárs társadalomra gyakorolt hatását. A kezdetektől napjainkig a Messier 74 számos területen döntő szerepet játszott, befolyásolva azt, ahogyan a minket körülvevő világot észleljük. Ezeken az oldalakon elemezzük fejlődését, sokrétűségét és relevanciáját a jelenlegi kontextusban. Szakértőkkel készített interjúkon, friss kutatásokon és konkrét példákon keresztül elmélyülünk a Messier 74 univerzumában, hogy megértsük jelentőségét és lehetséges jövőbeli következményeit.
Messier 74 (M74) | |
![]() | |
Megfigyelési adatok | |
Epocha | J2000.0 |
Csillagkép | Pisces |
Rektaszcenzió | 01h 36m 41,8s[1] |
Deklináció | +15° 47′ 00″[1] |
Vöröseltolódás | 0,002188 |
Távolság | 35 millió fényév fé,
|
Típus | SA(s)c[1] |
Más elnevezések | NGC 628 |
A Messier 74 (más néven M74 vagy NGC 628) egy lapjáról látszó spirálgalaxis a Pisces (Halak) csillagképben.
Az M74 galaxist Pierre Méchain francia csillagász fedezte fel 1780 szeptemberében. Charles Messier 1780. október 18-án katalogizálta.
A galaxis 793 km/s sebességgel távolodik tőlünk. Két szupernóvát fedeztek fel benne:
Az M74 az 5-7 galaxisból álló M74 csoport legfényesebb tagja ide tartozik még az NGC 660 pekuliáris spirálgalaxis, valamint néhány szabálytalan galaxis. 2005. március 22-én jelentették be, hogy a Chandra űrtávcsővel ultrafényes röntgenforrást fedeztek fel a galaxis egyik spirálkarjában, amit valószínűleg a fekete lyukak egy igen ritka alosztályához, a köztes tömegű fekete lyukhoz tartozó akkréciós korong bocsát ki.[2]
Alacsony felületi fényessége miatt nehéz megtalálni, a legkisebb fényszennyezés vagy egyéb zavaró körülmény meghiúsíthatja az észlelést.