Meglepődés
Ez a cikk a Meglepődés témával foglalkozik, amely nagyon fontos és aktuális a _var2 területen. Elemezni fogják a társadalomra gyakorolt hatását, valamint a _var3-ra gyakorolt hatásait. Ezenkívül a Meglepődés-hez kapcsolódó különböző nézőpontok és megközelítések is mérlegelésre kerülnek, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes jövőképet nyújtsanak a témában. A frissített és ellentétes információk áttekintésével a cél az, hogy az olvasó világos és objektív képet adjon a Meglepődés-ről, valamint azokról a lehetséges következményekről, amelyeket fejlesztése a jövőben generálhat.
| Érzelmek |
|---|
 |
|
Aggodalom · Bánat · Bátorság · Bizalmatlanság · Boldogság · Bosszúság · Büszkeség · Csalódás · Depresszió · Düh · Együttérzés · Elégedettség · Ellenségesség · Eksztázis · Érdeklődés · Eufória · Fájdalom · Félelem · Félénkség · Féltékenység · Frusztráció · Gyűlölet · Hála · Harag · Hisztéria · Irigység · Izgalom · Káröröm · Kíváncsiság · Komperzió · Közöny · Lelkesedés · Lelkiismeret-furdalás · Magányosság · Megbánás · Meglepődés · Megvetés · Nosztalgia · Önbizalom · Öröm · Pánik · Remény · Rettegés · Sajnálat · Szégyen · Szenvedély · Szenvedés · Szerelem · Szeretet · Szorongás · Unalom · Undor · Vágy |
A meglepődés (vagy meglepetés) egy rövid mentális és fiziológiai állapot, amit az állatok és az emberek váratlan esemény következtében tapasztalnak meg. A meglepődésnek iránya lehet; azaz semleges / mérsékelt, kellemes, kellemetlen, pozitív vagy negatív lehet. A meglepődés különböző intenzitású szinteken fordul elő, a rendkívül meglepettől kezdve, ami az üss vagy fuss reakciót idézheti elő, vagy kicsi meglepődés, ami az ingerekből kevésbé intenzív választ vált ki.
Fogalom
A meglepődés szorosan kapcsolódik az elképzeléshez, hogy a dolgok egy szabályrendszer szerint történnek. Amikor a valóság szabályai a mindennapi élet megszokott eseményeit befolyásolják, ez meglepetést eredményez. A meglepődés a várakozások és a valóság különbségét jelenti, a feltételezések és a világi események iránti várakozások közötti különbséget és azt, hogy ezek az események kiderülnek számunkra.[1] Ez a különbség fontos alapnak tekinthető, amelyre az új eredmények alapulnak, hiszen a meglepődéssel az emberek tudatában vannak saját tudatlanságuknak. A tudatlanság elismerése viszont az új ismeretek megjelenését jelentheti.[2]
Jegyzetek
- ↑ John Casti; Complexification: Explaining a Paradoxical World through the Science of Surprise . New York: HarperCollins, 1994.
- ↑ Matthias Gross; Ignorance and Surprise: Science, Society, and Ecological Design. Cambridge, MA: MIT Press, 2010.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Surprise (emotion) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
