Napjainkra a Megay László olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Megay László egyre nagyobb jelentőséget kapott a mai társadalomban. Legyen szó történelmi személyről, aktuális témáról vagy ikonikus dátumról, a Megay László minden korosztálytól és hátterű személy figyelmét felkeltette. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Megay László hatását a különböző területeken, valamint a jelenkori relevanciáját és a jövőre való vetítését.
Megay László | |
Született | 1941. július 7. Pécs |
Elhunyt | 1998. október 3. (57 évesen) Budapest[1] |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Koncz Mária |
Gyermekei | Megay László |
Foglalkozása | |
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
Kitüntetései | József Attila-díj (1995) |
Sírhelye | Farkasréti temető (611-379. templomi fülke)[2][3] |
Ifj. Megay László (Pécs, 1941. július 7. – Budapest, 1998. október 3.) József Attila-díjas (1995) magyar író, újságíró.
Szülei Megay László (1907–1964) radiológus, egyetemi tanár[4] és Koller Mária (1915–1978)[5] voltak. Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte. 1960–1970 között rézkarcnyomdászként dolgozott. 1970-ben a MÚOSZ Újságíró Iskolát is elvégezte. 1970–1971-ben a Képzőművészeti Lektorátus munkatársa volt. 1971–1981 között vidéki, üzemi lapoknál – a Tolna Megyei Népújság, a Kisalföld – volt újságíró. 1981–1989 között a Magyar Nemzet munkatársa volt. 1989–1990-ben a Magyar Fórum, majd a Pesti Hírlap főmunkatársa lett. Később dolgozott az Üzlet című újságnál, majd a Magyar Televízióban.
Sírja a Farkasréti temetőben található.[4]
Gyermekverseket, gyermekeknek szóló ismeretterjesztő műveket, drámákat, szociográfiákat, tárcákat írt.