Max Jakob Friedländer

Napjainkban a Max Jakob Friedländer számos területen nagy érdeklődésre számot tartó és releváns témává vált. Hatása széles körű vitát váltott ki, és hatása világszerte elterjedt. Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Max Jakob Friedländer jelentőségét a modern társadalomban, feltárjuk különböző dimenzióit, és átgondoljuk életünk jelentését. A Max Jakob Friedländer eredetétől jelenlegi fejlődéséig tanulmányozás és elmélkedés tárgya volt, felébresztette a szakértők és a rajongók kíváncsiságát. Ezzel az elemzéssel megpróbáljuk megvilágítani a Max Jakob Friedländer számos oldalát és a mai világra gyakorolt ​​hatását.

Max Jakob Friedländer
Született1867. június 5.[1][2][3][4][5]
Berlin[6][7]
Elhunyt1958. október 11. (91 évesen)[1][7][2][3][4]
Amszterdam[8][7]
ÁlneveRobert Breuer
Állampolgársága
Foglalkozásaművészettörténész
Iskolái
Kitüntetéseia Német Szövetségi Köztársaság nagykeresztje csillaggal
SírhelyeFriedhof Heerstraße (Erb 2-D)[9]
A Wikimédia Commons tartalmaz Max Jakob Friedländer témájú médiaállományokat.

Max Jakob Friedländer (Berlin, 1867. június 5. – Amszterdam, 1958. október 11.) német művészettörténész, a németalföldi festészet egyik legkiválóbb ismerője.

Élete, munkássága

Gazdag zsidó bankár és kereskedő családban született, de nagyon szeretett tanulni és érdeklődött a galériák, a múzeumok tevékenysége iránt. Művészettörténeti tanulmányokat folytatott Münchenben, Firenzében és Lipcsében. Doktori disszertációját Albrecht Altdorfer művészetéről írta. Szaktudása alkalmassá tette arra, hogy közszolgálati pályára lépjen, a kölni múzeumban dolgozott, majd 1896-tól a berlini Művészeti Galériában.

1907 és 1933 között a berlini múzeumok igazgatója volt, 1938-tól Amszterdamba emigrált a faji üldöztetés miatt. A második világháború alatt Amszterdamban is utolérte a faji üldöztetés, személy szerint Hermann Göring mentette meg a híres műértőt attól, hogy az auschwitzi megsemmisítő táborba hurcolják, ennek fejében részt vállalt a „német nemzeti” műértői feladatokban, személy szerint Göring számára is.[10]

Jelentősége

A németalföldi festészet egyik legalaposabb ismerője, a régi németalföldi festészetet 14 kötetben foglalta össze (Altniederländische Malerei, 1934-1937). Alaposak a német reneszánsz festészettel és grafikával foglalkozó kötetei is. Múzeumi gyűjtő és szervező munkája jelentős volt 1933-ig Berlinben, nem egyszerűen akadémikus műértő volt, eligazodott a modern stílusirányzatok világában is.

Díjak, elismerések

  • 1953-ban művészettörténeti munkásságának elismeréseképpen kitüntették a Német Szövetségi Köztársaság érdemérmével (Verdienstorden der Bundesrepublik Deutschland)

Jegyzetek

  1. ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Max J. Friedländer (holland nyelven). RKDartists
  4. ↑ a b Max J. Friedländer. Holland Életrajzi Portál
  5. ↑ Brockhaus (német nyelven). Brockhaus
  6. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  7. ↑ a b c Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Фридлендер Макс, 2015. szeptember 28.
  8. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  9. ↑ https://www.berlin.de/ba-charlottenburg-wilmersdorf/ueber-den-bezirk/freiflaechen/friedhoefe/artikel.175680.php
  10. ↑ Lynn H. Nicholas: Der Raub der Europa. Das Schicksal europäischer Kunstwerke im Dritten Reich. München 1995, S. 138 f + Hanns Christian Löhr: Der Eiserne Sammler. Die Kollektion Hermann Göring - Kunst und Korruption im Dritten Reich. Berlin 2009, S. 106 + 136

Források

  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.