Matija Ban

A mai világban a Matija Ban olyan téma, amely nagy aktualitást kapott, és széles közönség figyelmét felkeltette. A Matija Ban növekvő jelentősége társadalmunkban elengedhetetlenné vált, hogy megértsük a következményeit és hatásait a különböző területeken. A személyestől a politikai szintig a Matija Ban heves vitákat váltott ki, és fontos változásokat eredményezett. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Matija Ban jelentését és következményeit, elemezve annak időbeli alakulását és a modern élet különböző területeire gyakorolt ​​hatását.

Matija Ban
Született1818. december 16.[1][2][3][4]
Petrovo Selo (Dubrovnik)
Elhunyt1903. március 1. (84 évesen)
Belgrád
Állampolgársága
GyermekeiPoleksija Todorović
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Matija Ban témájú médiaállományokat.

Matija Ban (Raguza, 1818. december 18. – Belgrád, 1903. március 14.) szerb író.

Élete

Mint fiatalember Török- és Görögországban kalandozott, 1844-ben letelepedett Belgrádban mint olasz és francia nyelvtanár. Beutazta Montenegrót, 1848-ban a belgrádi felsőbb iskolában tanár lett, de állását egy költemény miatt, melyet a krími háború alkalmából a szultán dicséretére írt, elvesztette. Ezután fölváltva Belgrád melletti jószágán és Raguzában élt. Munkái: Il terremoto di Ragusa; Fingal; Radimiro; II Moscovita stb. című olasz drámák; továbbá szerb nyelven a Mejrima című szomorújáték, Dobroslav ili Osveta című dráma és Različne pěsne (költemények). Ban szerb nyelven a legjobb drámaköltő.

Jegyzetek

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven)
  2. ↑ Hrvatski biografski leksikon (horvát nyelven). Croatian Biographical Lexicon , 1983
  3. ↑ Proleksis enciklopedija (horvát nyelven). Proleksis Encyclopedia
  4. ↑ Dalibor Brozović: Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Horvát Enciklopédia . Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999

Források