Napjainkban a Mari Kiviniemi olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír a modern társadalomban. A Mari Kiviniemi évek óta vita és vita tárgya különböző területeken, legyen szó a közpolitikáról, a tudományos világról vagy az emberek mindennapi életéről. A Mari Kiviniemi fontossága ellenére azonban még mindig sok olyan szempont van, amely kevéssé ismert vagy vitákat generál. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Mari Kiviniemi különböző aspektusait, elemezve a társadalomra gyakorolt hatását, az évek során bekövetkezett fejlődését és a jövőre nézve lehetséges következményeit.
Mari Johanna Kiviniemi | |
Finnország miniszterelnöke | |
Hivatali idő 2010. június 22. – 2011. június 22. | |
Elnök | Tarja Halonen |
Előd | Matti Vanhanen |
Utód | Jyrki Katainen |
Született | 1968. szeptember 27. (56 éves)![]() |
Párt | Keskusta |
Házastársa | Juha Louhivuori |
Foglalkozás | közgazdász, politikus |
Iskolái | Helsinki Egyetem |
Díjak |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Mari Johanna Kiviniemi témájú médiaállományokat. |
Mari Johanna Kiviniemi (Seinäjoki, Finnország 1968. szeptember 27. –) finn politikus, Finnország miniszterelnöke 2010. június 22.–2011. június 22. között.[1] Ezt megelőzően, 2007 és 2010 között közigazgatási és önkormányzati miniszterként szolgált, 2005 és 2006 között pedig külkereskedelmi és fejlesztési miniszterként dolgozott.
Pártja a Keskusta középpárt. 2010 júniusában a párt elnökének választották.
Kiviniemi Seinäjokiban született. Vidéken nőtt fel, Dél-Pohjanmaaban, egy csirketenyésztő lányaként. Jalasjärvibe járt iskolába. Középiskolásként egy évet töltött cserediákként Németországban. 1988-ban iratkozott be a Helsinki Egyetemre, ahol közgazdaságtant tanult. 1996-ban ment hozzá Juha Mikael Louhivuori üzletemberhez. Két gyerekük született, Hanna és Antti. Finn anyanyelve mellett svédül és angolul beszél.
Kiviniemi karrierpolitikus, 1991-ben próbálkozott meg először a parlamentbe jutással, akkor majdnem 5000 szavazatot kapott, a Keskusta párt diákszervezetének volt a tagja. 1995-ben, egy évvel azután, hogy megkapta társadalomtudományi diplomáját, újra indult a választásokon, ahol 9350 szavazattal mandátumot szerzett Dél-Pohjanmaaban. Emellett Kiviniemi a helsinki városi tanács tagja is, 2005 óta.
2003-ban Kiviniemit vezető pozícióba választották a párton belül, a három alelnök egyike lett, egészen 2008 júniusáig, amikor kiszavazták onnan. 2004-ben Matti Vanhanen miniszterelnök speciális tanácsadója lett, aki kétszer jelölte őt kancelláriaminiszternek, először 2005-ben, amikor szülés miatt nem tudta elvállalni, majd másodszor 2007 áprilisában.
2010. június 22-én, egy hónappal azután, hogy Matti Vanhanen bejelentette a párt kongresszusán, hogy lemond tisztségéről, Kiviniemi megpályázta a helyét. Kampánya formálisan már áprilisban elindult. A lahti pártgyűlésen őt választották meg vezetőnek, Mauri Pekkarinennel szemben. Matti Vanhanen június 18-án jelentette be Tarja Halonen köztársasági elnöknek lemondását.