Marcus Vitruvius Pollio
A következő cikkben alaposan megvizsgáljuk a Marcus Vitruvius Pollio témáját, amely az elmúlt években szakértők és rajongók figyelmét egyaránt felkeltette. Megjelenése óta a Marcus Vitruvius Pollio egyre nagyobb érdeklődést váltott ki különböző ágazatokban, a technológiától az orvostudományig, és hatása továbbra is világszerte terjed. Ezeken az oldalakon végig elemezzük a Marcus Vitruvius Pollio-hez kapcsolódó különböző szempontokat, annak eredetétől a lehetséges jövőbeli következményekig, azzal a céllal, hogy átfogó képet adjunk erről a manapság annyira aktuális témáról.
| Marcus Vitruvius Pollio | |
 | |
| Vitruvius 19. századi ábrázolása | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | i. e. 80-70 körül Római Köztársaság |
| Elhunyt | I. e. 15 után (kb. 60–70 évesen) |
| Ismeretes mint | |
| Pályafutása | |
| Szakterület | építészet |
| Jelentős munkái | De architectura libri decem |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Marcus Vitruvius Pollio témájú médiaállományokat. | |
Marcus Vitruvius Pollio, általánosan elterjedt nevén Vitruvius (i. e. 80-70 körül – i. e. 15 után) római építész, hadmérnök és szakíró. Újabb feltételezés szerint Julius Caesar hadmérnökével, Mamurrával azonos. Vízvezetéket, hajítófegyvereket tervezett, a Fanoban épített bazilikáját saját leírásából ismerjük.
Műve
Hírnevét a De architectura libri decem című, az Az építészetről írt, Augustus császárnak ajánlott munkájának köszönheti, melyet tankönyvnek szánt. A könyvet 1414-ben egy svájci kolostorban fedezték fel, így a reneszánsz építészetre is nagy hatással lehetett. A mű tíz kötetre oszlik, az ókori építészet történetének egyik legbiztosabb alapja.
Az arányokról való megfigyeléseit az emberi testre is kiterjesztette, elgondolásai adták az alapot Leonardo Vitruvius-tanulmányához és ebben a híressé vált rajzhoz, amin az emberi test körökbe és négyzetekbe illeszkedik.
Magyarul
- Marcus Pollio Vitruvius tíz könyve az építészetről; ford. Fuchs Béla, felülvizsgálta Bódiss Jusztin; Magyar Mérnök- és Építész-Egylet, Bp., 1898 (A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet könyvkiadó vállalata)
- Tíz könyv az építészetről; előszó Hajnóczi Gábor, ford. Gulyás Dénes; Képzőművészeti, Bp., 1988 (Képzőművészeti zsebkönyvtár)
- Tíz könyv az építészetről; ford. Gulyás Dénes, átdolg. Marosi Ernő, előszó Hajnóczi Gábor; Quintus, Szeged, 2009
Források és szakirodalom
- Nagy I. – Nyári A.: Magyar diplomacziai emlékek Mátyás király korából 1458-1490. (Monumenta Hungareae Historica) Bp. 1877. III. 445-446. o.
- Ford.: Fuchs Gyula: Marcus Vitruvius Pollio tíz könyve az építészetről, 1898. Budapest, Magyar Mérnök- és Építész Egylet Könyvkiadó Vállalata
- Ford.: Gulyás Dénes: Vitruvius Tíz könyv az építészetről, Budapest, 1988. Képzőművészeti Kiadó V. (Benn bevezető tanulmány: Hajnóczi Gábor/A kétezer éves Vitruvius 1986. okt.), ISBN 963-336-159-1
- Hajnóczi Gábor: Vitruvius öröksége: Tanulmányok a „De architectura” utóéletéről a XV és XVI. században, Akadémiai Kiadó, 2002, ISBN 963-05-7898-0
További információk
- Sebestyén Károly: A római irodalom története – szemelvényekkel magyar írók latin műfordításaiból, Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. Udvari Könyvkereskedés Kiadása, 1902, 110–111. o.
- Tőry Emil: Marcus Vitruvius Pollio theoriája az antik szentélyekről. Tanulmány; Pallas ny., Bp., 1896
- A "De architectura " 1567-es latin kiadása online[halott link]
- A "De architectura " 1522-es kiadása ábrákkal Archiválva 2012. november 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
|
Ez az építészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
