A mai világban a Manfred von Ardenne nagyon fontos és érdekes téma lett. Az idő múlásával a Manfred von Ardenne egyre nagyobb jelentőséget kapott a modern társadalomban, vitákat, véleményeket és mélyreható tanulmányokat generált a mindennapi élet különböző területein gyakorolt hatásáról és relevanciájáról. Megjelenése óta a Manfred von Ardenne felkeltette a szakértők, a rajongók és a nagyközönség figyelmét, és olyan témává vált, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni. Ebben a cikkben elemezzük a Manfred von Ardenne kontextusát és különböző szférákra gyakorolt hatását, átfogó perspektívát kínálva, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük hatókörét és jelentőségét napjainkban.
Manfred von Ardenne | |
![]() | |
Született | 1907. január 20.[1][2][3][4][5] Hamburg[6] |
Elhunyt | 1997. május 26. (90 évesen)[1][2][3][4][5] Drezda[7] |
Állampolgársága | |
Szülei | Egmont Freiherr von Ardenne |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | a Volkskammer tagja (1963–1989) |
Iskolái | Humboldt Egyetem |
Kitüntetései | Lista
|
Sírhelye | Waldfriedhof Weißer Hirsch |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Manfred von Ardenne témájú médiaállományokat. | |
Manfred von Ardenne (Hamburg, 1907. január 20. – Drezda, 1997. május 26.) német fizikus és feltaláló.
Manfred von Ardenne nevéhez több mint 600 szabadalom fűződik: találmányok terén az elektronmikroszkópia, orvosi technológia, a nukleáris technológia és a plazmafizika, valamint a rádió és televízió technológia.
1928-tól 1945-ig vezette saját kutatási laborját a Forschungslaboratorium für Elektronenphysik-ot. A második világháború végén a szovjet kormánynak dolgozott, beleértve a atombombaprogramot is, amiért megkapta a Sztálin-díjat. Később létrehozta a Forschungsinstitut Manfred von Ardenne-t, az egyetlen privát kutatóintézetet az egykori NDK-ban.