Magyar zergevirág

Ebben a cikkben a Magyar zergevirág témáját különböző megközelítésekből és nézőpontokból tárgyaljuk. A történelem során a Magyar zergevirág-et különböző tudományágak szakértői tanulmányozták és elemzik, ami lehetővé tette számunkra, hogy megértsük jelentőségét és a társadalomra gyakorolt ​​hatását. A kezdetektől napjainkig a Magyar zergevirág alapvető szerepet játszott az emberi fejlődésben, vitákat, reflexiókat és előrelépéseket generált a tudás különböző területein. Ezzel a cikkel arra törekszünk, hogy elmélyüljünk a Magyar zergevirág relevanciájában a mindennapi életben, elemezzük a hatását a különböző területeken, valamint az egyéni és kollektív identitások kialakításában betöltött szerepét.

Magyar zergevirág
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Alcsalád: Őszirózsaformák (Asteroideae)
Nemzetség-
csoport: 		Doroniceae
Nemzetség: Doronicum
Faj: D. hungaricum
Tudományos név
Doronicum hungaricum
(Sadler) Rchb.f.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Magyar zergevirág témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar zergevirág témájú kategóriát.

 Magyar zergevirág

A magyar zergevirág (Doronicum hungaricum) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályába a fészkesvirágzatúak (Asterales vagy Compositae) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó faj.

Az Év vadvirága 2019-ben.[2]

Megjelenése, felépítése

Magassága 25-55 centiméter. A szár nyúlánk, ritkásan pelyhes és mirigyszőrös, 1-3 fészkű, többlevelű.

Gyöktörzse gumósan megvastagodott, dudoros, a gumó mogyoró méretű, de nem hajt tarackot. A szárlevelek alul lassan nyélbe keskenyednek, keskeny tojásdadok vagy lándzsásak, a szélük ép.

A magányos virág a szár végén nyílik. A fészek 3-8 centiméter átmérőjű, élénk zöldessárga.

Életmódja, élőhelye

Karsztbokorerdők, száraz tölgyesek és pusztafüves lejtők, sziki tölgyesek jellemző faja. A Börzsönyben, valamint a Mátrában megtalálható növényfaj.[3][4][5]

Áprilistól júniusig virágzik. Tőlevelei a virágzás után hajtanak ki.

Felhasználása

Kertekbe ültetik.

Jegyzetek

  1. ↑ A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.
  2. ↑ Év vadvirága 2019 (magyar nyelven). Mosthallottam.hu, 2019. január 19. (Hozzáférés: 2019. május 2.)[halott link]
  3. ↑ Adatok a Börzsöny-hegység flórájához. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  4. ↑ Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  5. ↑ A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)

Források