Magyar Kultúra Alapítvány

Jelenleg a Magyar Kultúra Alapítvány olyan téma, amely nagy érdeklődést vált ki, és vitát vált ki a társadalom különböző szektoraiban. A történelem során a Magyar Kultúra Alapítvány visszatérő téma volt, amelyet különböző nézőpontokból közelítettek meg, és az idők során fejlődött. Ebben a cikkben a Magyar Kultúra Alapítvány különböző dimenzióit és az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​hatását elemezzük. A Magyar Kultúra Alapítvány eredetétől napjainkig tanulmányozás, elmélkedés és vita tárgya volt, ami bizonyítja relevanciáját a jelenlegi kontextusban. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a Magyar Kultúra Alapítvány következményeit olyan területeken, mint a politika, a kultúra, a technológia és általában a társadalom.

Magyar Kultúra Alapítvány
Megszűnt2011
SzékhelyBudapest
Irányítószám1024
CímSzentháromság tér 6.
elnökKoncz Gábor közgazdász
A Magyar Kultúra Alapítvány weboldala

Magyar Kultúra Alapítvány (MKA) 2011-es megszüntetéséig[1] a határon túli magyar és az anyaországi szellemi élet képviselői közötti kapcsolatok szervezésével, a kulturális örökség átadásával, a hagyományok ápolásával foglalkozó közhasznú szervezet.[2]

Székház

Az alapítvány székháza a Budapest I. kerületének Szentháromság terén álló történelmi múltú műemlék épület.

Ezen épület adott otthont 1901-1945 között a Pénzügyminisztériumnak. Később a Műegyetemi Kollégium, a Levéltár, a Művelődési Minisztérium Vezetőképző és Továbbképző Intézete működött itt.[3]

Tevékenységek, célok

Az alapítvány tevékenysége két részre osztható:[4]

  1. alapítványi tevékenység – kiállítások, hangversenyek, könyvbemutatók, sajtótájékoztatók, egyesületi ülések, klubok, találkozók szervezése, segítő tanácsadás, képzések, regionális kapcsolatok[4][5]
  2. vállalkozási tevékenység – rendezvényszervezés, tanfolyamszervezés, vendéglátás, szállodaműködtetés, helyiség bérbeadás[5]

Vezetőség, tagság

Ajánlott irodalom[3]

">szerkesztés]
  • Aradi Nóra (főszerk.) 1981: Magyar Művészet 1890-1919. I. kötet. Budapest, Akadémiai Kiadó
  • Beke Pál 2001: Határok nélkül = Zempléni Múzsa, I. évf. 1. szám, 8-31. old. Továbbá: Szín, 6/4, 12-25. old.
  • Borsos Béla – Sódor Alajos – Zádor Mihály 1959: Budapest építéstörténete, városképei és műemlékei. (Szerk. Pogány Frigyes) Budapest, Műszaki Könyvkiadó
  • Fazekas Csaba – Hunyadi Lajos – Dervalics Ákos (szerk.) 1998: Schönherz Zoltán Kollégium. 35 éves Almanach. Budapest, Schönherz Zoltán Kollégium
  • Fellner Sándor 1908: A magyar királyi Pénzügyminisztérium palotája. Budapest, Magyar királyi Állami Nyomda
  • Horler Miklós 1955: Budapest Műemlékei I. Magyarország műemléki topográfiája. Budapest, Akadémiai Kiadó
  • Horváth Elemér – Horváth Mária 1944: A Mátyás-templom előtt álló Szentháromság-szobor és a Pénzügyminisztérium épülete. In: Horváth E. – Horváth M.: Pest-Budáról szóló históriák
  • Horváth Henrik 1938: Budapest művészeti emlékei. Magyarország művészeti emlékei II. szerk. Gerevich Tibor Műemlékek Országos Bizottsága, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
  • Koncz Gábor 2001: A Magyar Kultúra Alapítvány székháza. Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára, 706. kötet, 16 old.
  • Lócsy Erzsébet 1961: A budavári Hess András tér. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, (Műemlékeink c. sorozatban) 23-28. o.
  • A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium tíz évi működése 1895-1905. 1905 Budapest, Állami Nyomda.
  • Simon P. Györgyi (szerk.) 1986: Tájékoztató az MM Vezetőképző és Továbbképző Intézet munkájáról 1981-1985. Budapest, Művelődési Minisztérium Vezetőképző és Továbbképző Intézete

További információk

Jegyzetek

  1. Megszűnik a Magyar Kultúra Alapítvány. (Hozzáférés: 2012. február 6.)
  2. Az alapítványról. . (Hozzáférés: 2009. szeptember 16.)
  3. a b Dr. Koncz Gábor: Az épület történetéről. . (Hozzáférés: 2009. szeptember 16.)
  4. a b Működési séma. . (Hozzáférés: 2009. szeptember 16.)
  5. a b MKA - 2008. évi közhasznúsági jelentés. . (Hozzáférés: 2009. szeptember 16.)
  6. Színigazdaság.hu. (Hozzáférés: 2009. szeptember 16.)