Magyar Államkincstár

Ebben a cikkben a Magyar Államkincstár témát széles és részletes perspektívából tárgyaljuk, azzal a céllal, hogy az olvasók teljes és gazdagító képet kapjanak erről a kérdésről. Átfogó és szigorú elemzésen keresztül a Magyar Államkincstár-hez kapcsolódó különböző szempontok és megközelítések kerülnek feltárásra, hogy releváns és naprakész információkat kapjanak. Megvizsgáljuk a Magyar Államkincstár különböző kontextusokban előforduló különféle következményeit és következményeit, valamint a probléma hatékony kezelésére vonatkozó lehetséges megoldásokat vagy ajánlásokat. Kritikus és reflektív perspektívával ennek a cikknek az a célja, hogy szilárd és megalapozott ismereteket nyújtson az olvasónak a Magyar Államkincstár-ről, ezzel elősegítve ezzel kapcsolatos jobb megértését és tudatosságát.

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Magyar Államkincstár
A budapesti székház, a Postatakarékpénztár
A budapesti székház, a Postatakarékpénztár
Alapítva2001. június 27.
JogelődMezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
SzékhelyBudapest (1054, Hold utca, é. sz. 47° 30′ 16″, k. h. 19° 03′ 09″47.504418°N 19.052513°E, 4)
ElnökMészáros József
Magyar Államkincstár (Budapest)
Magyar Államkincstár
Magyar Államkincstár
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 16″, k. h. 19° 03′ 09″47.504418°N 19.052513°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 16″, k. h. 19° 03′ 09″47.504418°N 19.052513°E
A Magyar Államkincstár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Államkincstár témájú médiaállományokat.
 Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul.
Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!

A Magyar Államkincstár (rövidítve: Kincstár,[1] angolul Hungarian State Treasury, németül: Ungarisches Schatzamt, franciául: Trésor Public de la Republique de Hongrie) önálló jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű, önállóan működő és gazdálkodó, közhatalmi, központi költségvetési szerv.

2016. márciusának végén Lázár János kancelláriaminiszter bejelentette, hogy a harmadik Orbán-kormány két lépcsőben a Magyar Államkincstár átszervezését tervezi 2016-ra és 2017-re. Az átszervezést követően valamennyi állami kifizetést a MÁK fog teljesíteni, beleértve az összevonandó és a MÁK-ba olvasztandó Országos Egészségbiztosítási Pénztárat (2017-től Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot is.[2]

Elnökei

Feladatai

A Kincstár felelős az állami költségvetés végrehajtása során a finanszírozásért, a pénzforgalomért és az elszámolásokért, továbbá meghatározott adatszolgáltatásokért, a készpénz-, deficit- és államadósság-menedzselésért, valamint az állam által vállalt garanciák, és az általa nyújtott hitelek részletes nyilvántartásáért és kezeléséért. Minthogy közpénzből kifizetéseket teljesíteni csak törvényi felhatalmazás alapján lehet, ezért a Kincstár gondoskodik arról, hogy a közpénzeket arra használják fel, amire a felhatalmazás szól.

A Magyar Államkincstár küldetése: a közpénzek kifizetése és ezen kifizetések ellenőrzése. A Kincstár tehát a közpénzek elköltésének résztvevője és egyben felügyelője is. Feladata a közpénzek útjának nyomon követése, hogy jogosulatlan kifizetések ne történjenek.

Épülete

Bővebben: Postatakarékpénztár

Központja Budapest V. kerületében a Hold utcában található. A szecessziós épületet Lechner Ödön tervezte.

Története[3]

">szerkesztés]

Elődintézményei

Bővebben: Postatakarékpénztár

Az egyik elődintézménye volt a Magyar Királyi Postatakarékpénztár

1997-től napjainkig

Hosszú szünet után, 1996-ban hozták létre és 1997. január elsejétől működik a Magyar Államkincstár.

  • 2001-ben a Kincstár fő funkciói szerint (költségvetés végrehajtása, a pénzügyi szolgáltatás kezelése, valamint az államadósság kezelése) három szervezetre vált szét: az Államháztartási Hivatalra, a Magyar Államkincstár Részvénytársaságra, és az ÁKK-ra.
  • 2003. június 30-ától Az Államháztartási Hivatal és Magyar Államkincstár Rt. egyesült. A cél a tevékenységek harmonizációja, az átfedések elkerülése, az Európai Unióhoz való csatlakozási követelményeknek való megfelelés volt. A területi igazgatóságokkal is rendelkező Kincstár a takarékos, de egyben hatékony közigazgatás iránti elvárásokhoz is igazodik.
  • 2007. április 1-jétől a közfeladat-ellátás hatékony szervezeti kereteinek kialakítása érdekében a Magyar Államkincstár megyei igazgatóságai megszűntek, és hét regionális igazgatóság alakult.
  • 2003. június 30-tól a költségvetési törvény végrehajtásának pénzügyi lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a magyar kincstári rendszer két szervezete látja el: a Magyar Államkincstár és az ÁKK.
  • 2011. január 1-jétől a Magyar Államkincstár regionális szervezetei megszűntek. Feladataikat a megyei igazgatóságok vették át.[4]
  • 2017. január 1-jétől a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal központi szerve beolvadt a Magyar Államkincstárba (a területi szervei a megyei kormányhivatalokhoz kerültek).
  • 2017. november 1-jétől az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság beolvadt a Magyar Államkincstárba.

A működését meghatározó legfontosabb jogszabályok

  • Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, később az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
  • A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvények,
  • Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) kormányrendelet, később az államháztartás végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet.
  • Az Európai Unió strukturális alapjaiból és kohéziós alapjából származó támogatások felhasználásáért felelős intézményekről szóló 1/2004. (I. 5.) kormányrendelet,
  • A kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjéről szóló 46/2009. (XII. 30.) pénzügyminisztériumi rendelet,
  • A helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai igénybevétele, elszámolása szabályszerűségi vizsgálatáról szóló 16/2002. (IV. 12.) pénzügyminisztériumi rendelet,
  • A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény (az "üvegzseb" törvény),
  • A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,
  • A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény,
  • A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény,
  • A fogyatékos személyek jogairól szóló 1998. évi XXVI. törvény,
  • A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendjéről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény,
  • Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) kormányrendelet,
  • A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény,
  • A kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) kormányrendelet,
  • A Magyar Nemzeti Bank elnökének 19/2009. (VIII. 6.) MNB rendelete a fizetési rendszer működtetésére vonatkozó tárgyi, technikai, biztonsági és üzletmenet-folytonossági követelményekről.

Jegyzetek

  1. ↑ Magyar Államkincstár Szervezeti és Működési Szabályzata (PDF). . (Hozzáférés: 2019. május 30.)
  2. ↑ http://mfor.hu/cikkek/makro/Lazar__atalakul_a_Magyar_Allamkincstar.html
  3. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2016. április 10.)
  4. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2016. április 10.)

Források

  • 311/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a Magyar Államkincstárról
  • 8/2015. (III. 26.) NGM utasítás a Magyar Államkincstár Szervezeti és Működési Szabályzatáról