Napjainkban a Magnus Maximus olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír a társadalomban. A technológia és a globalizáció előrehaladtával a Magnus Maximus a politikától a populáris kultúráig különböző területeken a vita kulcsfontosságú pontjává vált. Mivel a Magnus Maximus továbbra is az érdeklődés középpontjában áll, egyre több vita folyik a téma körül. Fontossága ellenére azonban még mindig sok ismeretlen és egymásnak ellentmondó vélemény van a Magnus Maximus-ről, ami szükségessé teszi, hogy a kérdéssel részletesen foglalkozzunk, elemezve különböző szempontjait és perspektíváit. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Magnus Maximus különböző aspektusait és a mai társadalomra gyakorolt hatását.
Magnus Maximus | |
![]() | |
Uralkodóház | Theodosius-ház |
Született | 335[1] Hispania |
Elhunyt |
Aquileia |
Házastársa | Elen |
Gyermekei |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Magnus Maximus témájú médiaállományokat. | |
Flavius Magnus Maximus (Hispania, 335/340 körül – Aquileia, 388. augusztus 28.) trónbitorló (usurpator) vagy a Nyugatrómai Birodalom (vitatott) társcsászára volt 383 vagy 384 [2] és 388 között.
Légiói Britanniában császárrá kiáltották ki és a lutèce-i csatában (383) sikerült legyőznie Gratianust,[2] majd Trierből kormányozta Britanniát, Galliát és Hispániát. Gratianus testvére, II. Valentinianus azonban megtartotta Itáliát, Pannóniát, Hispaniát és Africát.
386 vagy 387-ben Valentinianus ellen vonult,[3] aki keletre menekült, és akinek nevében I. Theodosius közbelépett. A 388-as Savus menti csatában vereséget szenvedett Theodosiustól. Theodosius ezután Maximus uralkodását törvényellenes trónbitorlásnak nyilvánította.[4]
388. évi halála egyes történészek véleménye szerint a közvetlen birodalmi jelenlét végét jelentette Észak-Galliában és Britanniában.[5]