Ma a Mátyás Mária a társadalom egyik legrelevánsabb és legfontosabb témája. Hatása különböző területekre terjed ki, a politikától a populáris kultúráig. A Mátyás Mária a történelem során vita és vita tárgya volt, szenvedélyt és vitát egyaránt gerjesztve. Ebben a cikkben a Mátyás Mária-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, a mindennapi életre gyakorolt hatásától a nemzetközi színtéren való relevanciájáig. Elemezzük, hogy a Mátyás Mária hogyan alakította ki gondolkodásunkat és cselekvésünket, valamint a mai világ alakításában játszott szerepét. Ezzel a feltárással megpróbálunk megvilágítani egy olyan témát, amely továbbra is aktuális a mai társadalomban.
Mátyás Mária | |
Született | 1924. szeptember 23. Hajdúdorog |
Elhunyt | 1999. szeptember 12. (74 évesen) Budapest[1] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Pongrácz Zoltán (1946–1950) Radványi Imre († 1984) |
Szülei | Mátyás József Puskás Margit |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (12/3 parcella, 1. sor, 16/17. sír)[2] |
Mátyás Mária (férjezett nevén Radványi Imréné) (Hajdúdorog, 1924. szeptember 23. – Budapest, 1999. szeptember 12.) magyar opera-énekesnő (szoprán).
Tanítónőként kezdte pályáját. Énektanulmányait Hoór Tempis Erzsébet, Palotay Árpád, Budanovits Mária, majd Rómában Manfredo Polverosi növendékeként végezte. Az Operaházban 1946-ban debütált. Magánénekesként tevékenykedett 1980-ig. Pályája kezdetén koloratúrszoprán szerepkörben énekelt, majd áttért a lírai szerepekre. Később a vezető drámai szoprán szólamokat is nagy sikerrel énekelte. Egyike volt a társulat legsokoldalúbb vezető szopránjainak. Részt vett a kortárs magyar operák színrevitelében is. Rendszeresen vendégszerepelt Európa csaknem valamennyi nagyvárosában.
Első férje Pongrácz Zoltán zeneszerző, a második Radványi Imre mérnök vezérőrnagy volt. Sírja a Farkasréti temetőben található.