Máthé Miklósné

A mai világban a Máthé Miklósné releváns téma, és az emberek széles körét érdekli. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a mindennapi életre gyakorolt ​​hatásáig a Máthé Miklósné olyan téma, amely figyelmet és mélyreható elemzést érdemel. Legyen szó közelmúltbeli eseményről, közéleti személyiségről vagy globális jelenségről, a Máthé Miklósné továbbra is vitákat és érdeklődést vált ki különböző területeken. Ebben a cikkben a Máthé Miklósné-hez kapcsolódó különböző szempontokat és perspektívákat vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy kibővítsük a jelenlegi valóságunkban betöltött fontosságának megértését és átgondolását.

Máthé Miklósné
SzületettKéri Klára
1900. december 9.[1]
Komárom
Elhunyt1985. július 8. (84 évesen)[1]
Budapest
BeceneveKlári néni
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • zongoratanár
  • zongoraművész
IskoláiLiszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
SírhelyeFarkasréti temető (7/10-1-75/76)[2][3]

Máthé Miklósné Kéri Klára (Komárom, 1900. december 9. – Budapest, 1985. július 8.) zongoratanár, Justné Kéry Hedvig (1896–1980) pedagógus, pszichológus húga.

Életrajza

Kéri Miklós (1861–1938) jogász, kúriai bíró és Heumann Klára (1876–1942) leányaként született.[4] Miután édesanyja kitűnő zongorista volt, gyermekkorától kezdve zene vette körül. Tizenöt évesen Székely Arnold növendéke lett a Zeneakadémián. Kitűnően végzett. Néhány évet Hollandiában töltött. Koncertezett is nagy sikerrel, de sosem volt megelégedve magával. Többet akart tudni. Ekkor hazajött. Weiner Leó és Varró Margit tanárok növendékeként „gyönyörű éveket" töltött még továbbtanulással. Tőlük nemcsak „szakmát" tanult felsőfokon, de olyan pedagógusi példát, amely meghatározta saját tanári habitusát is az elkövetkező hosszú években. 1945-ben Czövek Ernával megalapították a Magán Zenetanárok Munkaközösségét. Az első magyar Zongoraiskolának egyik társszerzője volt. Később, 1948-ban, megalakult a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola. Ide nevezték ki tanárnak, de ezzel egyidőben a Főiskolára is, ahol a tanárjelöltek tanítási gyakorlatát vezette és didaktikát tanított. 1966-ban létrejött a Zeneakadémián az Előkészítő Tagozat, ahol haláláig tanította a fiatal tehetségeket. Tanítványai közül nagyon sokan világhírű pianisták, karmesterek lettek. Növendéke volt – többek között Ránki Dezső, Szabó Csilla, Némethy Attila, Joó Árpád, Kiss Gyula, Szokolay Balázs, Nagy Péter, Csalog Gábor, Kecskés Balázs, Pertis Attila, Bogányi Gergely. A kiemelkedő fiatal tehetségekkel nyugdíjba vonulása után is foglalkozott. Mesteriskolát, rádióelőadásokat tartott meghívott előadóként az NDK-ban és Jugoszláviában, az utóbbi helyen módszertani előadásokat is.

Számos pedagógiai cikk szerzője. A Magyar Televízió portréfilmet készített róla, melyet 1986. január 4-én mutattak be.

Férje Máthé Miklós cégvezető volt, akihez 1928. augusztus 3-án Budapesten ment nőül.[5]

Kiadványai

  • Zongoraiskola a tanítóképzők 1-4. osztálya számára (Budapest, 1952-55, társszerző)
  • Zongoraiskola kezdőknek (Budapest, 1966)
  • Tanulmányok, visszaemlékezések (1980)

Származása

Kéri Klára
(Komárom, 1900. dec. 9.–
Budapest, 1985. júl. 8.)
zongoratanár 		Apja:

Kéri Miklós
(1883-ig Weisz Miksa)[6]
(Pest, 1861. febr. 4.–
Budapest, 1938. ápr. 1.)
jogász, kúriai bíró

Apai nagyapja:

Kéri Márk[7]
(1883-ig Weisz)[8]

(Abaújszántó, 1829–
Újpest, 1900. dec. 16.)
törvényszéki bíró

Apai nagyapai dédapja:

Weisz Mór
borkereskedő

Apai nagyapai dédanyja:

Fried Hanni

Apai nagyanyja:

Weitzenblum Fanni
(1837–
Újpest, 1920. dec. 31.)[9]

Apai nagyanyai dédapja:

Weitzenblum Ignác
(Krakkó, 1801–
Kassa, 1889. júl. 13.)[10]

Apai nagyanyai dédanyja:

Schanczer Anna
(1806–
Sátoraljaújhely, 1893. máj. 19.)[11]

Anyja:

Heumann Klára[4]

(Nyíregyháza, 1876. márc. 29.–
Budapest, 1942. dec. 14.)

Anyai nagyapja:

Heumann Ignác
(Varannó, 1845. márc. 16.–
Nyíregyháza, 1896. márc. 5.)[12]
ügyvéd

Anyai nagyapai dédapja:

Heumann Sándor
magánzó

Anyai nagyapai dédanyja:

Rosenthal Johanna

Anyai nagyanyja:

Adler Jozefin[13]
(Eperjes, 1851. júl. 7.–
Budapest, 1941)

Anyai nagyanyai dédapja:

Adler Leo[14]
(1814–
Kapi, 1877. ápr. 13.)

Anyai nagyanyai dédanyja:

Ungár Teréz

Jegyzetek

  1. ↑ a b Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  4. ↑ a b Szülei házasságkötési bejegyzése a nyíregyházi polgári házassági akv. 25/1895. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 6.)
  5. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 31/1928. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 6.)
  6. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 58709/1883. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1883. év 22. oldal 4. sor
  7. ↑ Kéri Márk halotti bejegyzése az újpesti polgári halotti akv. 946/1900. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 6.)
  8. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 58709/1883. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1883. év 22. oldal 3. sor
  9. ↑ Kéri Márkné halotti bejegyzése az újpesti polgári halotti akv. 2/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 6.)
  10. ↑ Weitzenblum Ignác halotti bejegyzése a kassai izr. hitközség halotti akv. 47/1889. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 7.)
  11. ↑ Waitzenblum Ignácné halotti bejegyzése a sátoraljaújhelyi izr. hitközség halotti akv. 11/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 7.)
  12. ↑ Heumann Ignác halotti bejegyzése a nyíregyházi polgári halotti akv. 191/1896. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 6.)
  13. ↑ Heumann (Heimann) Sándor és Adler Jozefin házasságkötési bejegyzése az eperjesi izraelita hitközség házassági akv. 2/1871. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 6.)
  14. ↑ Adler Leo gyászjelentése. (Hozzáférés: 2012. július 6.)

Források

További információk

  • Szabó Zoltán: M. M. (Mestereink, Muzsika, 1982. 3. sz.)
  • Ránki Dezső: M. M. K. K. (Muzsika, 1985. 8. sz.)