Léon Cogniet

Ebben a cikkben a Léon Cogniet témakörben fogunk foglalkozni, amely ma nagyon fontos és érdekes téma. Ezen a vonalon fogunk megvizsgálni a Léon Cogniet-hez kapcsolódó különböző szempontokat, azzal a céllal, hogy mély és teljes megértést biztosítsunk. Az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig, az idők folyamán bekövetkezett fejlődéséig elemezzük a Léon Cogniet minden aspektusát, hogy gazdagító és folyamatosan fejlődő perspektívát biztosítsunk olvasóinknak. Részletes és multidiszciplináris megközelítéssel olyan holisztikus jövőképet kívánunk kínálni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy teljes mértékben megértsük a Léon Cogniet fontosságát és jelentőségét a jelen kontextusban.

Léon Cogniet
Született1794. augusztus 29.[1][2][3][4][5]
Párizs[1]
Elhunyt1880. november 20. (86 évesen)[6][2][4][5][7]
Párizs 10. kerülete
Állampolgárságafrancia[8]
HázastársaCatherine-Caroline Cogniet[9]
Foglalkozása
  • festőművész
  • professzor
  • litográfus
  • gravírozó
  • rajzoló
Iskolái
Kitüntetései
  • A művészetek és a tudományok érdemrendje
  • Prix de Rome for painting (1817)[10]
  • a francia Becsületrend lovagja (1826)[1]
  • a francia Becsületrend tisztje (1846)[1]
Sírhelye
A Wikimédia Commons tartalmaz Léon Cogniet témájú médiaállományokat.

Léon Cogniet (Párizs, 1794. augusztus 29. – Párizs, 1880. november 20.) francia történeti képfestő.

Életpályája

Cogniet 1865-ben

Guérinnél tanult, azután öt éven át látogatta a francia akadémiát Rómában. Visszatérése után Párizsban, a politechnikai intézetnél (École Polytechnique) és az École des Arts-nál volt rajztanár, majd 1849-ben az akadémia tagja lett. A David-féle klasszikai irányú hagyományokban nőtt fel, de sikeresen törekedett szabadabb mozgásra és nagyobb természetességre, és később a romantikusok, különösen Ary Scheffer hatása alatt állott. Későbbi műveiben szerencsésen egyesíti a régiek nemes egyszerűségét a romantikus iskola tüzével. Már első képeivel (Marius Karthágó romjain, A betlehemi gyermekgyilkosság, 1824) nagy feltűnést keltett, ezekkel alapozta meg hírnevét. A későbbiek közül legnevezetesebbek: Rebekka kiszabadítása az égő kastélyból, Walter Scott Ivanhoe-ja nyomán (1831), a Párizsi nemzetőrség kivonulása 1792. (1836, Versailles-i nemzeti képcsarnok), főleg azonban Tintoretto, amint lámpavilágnál lefesti holt leányát (1843) c. műve, mely festmény a maga idejében óriási népszerűségnek örvendett. Jelentős alkotásai még: A pestis Jaffában (Louvre), A heliopolisi ütközet. Tájképein kívül monumentális festményeket is készített: Napóleon Egyiptomban a régészek körében (mennyezetfestmény a Louvre-ban), néhány festmény párizsi templomokban. Nevezetesebb arcképei: Lajos Fülöp ifjúkorában, de Crillon asszony és Guérin (tanítója). Életében nagy tekintélye volt, sokan a legkiválóbbak közé sorolták, megbízták a Louvre és a versailles-i kastély egyes termeinek dekorálásával. Fő jelentősége tanítói működésében rejlik; Francia- és Németországból köréje sereglett tanítványai között oly kitűnő művészek is voltak, mint Meissonier és Bonnat.

Galéria

Források

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d (francia nyelven). Ministry of Culture of France
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ Léon Cogniet (holland nyelven). RKDartists
  4. ↑ a b KulturNav (Norvégia) (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ état civil d'artistes français, 185
  7. ↑ berlini Művészeti Akadémia. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. ↑ KulturNav (Norvégia) (angol nyelven), 2016. február 12. (Hozzáférés: 2016. február 25.)
  9. ↑ Union List of Artist Names (angol nyelven). Union List of Artist Names , 2017. november 2. (Hozzáférés: 2021. május 21.)
  10. ↑ a b Jules Moiroux: Le cimetière du Père-Lachaise (francia nyelven) pp. 110, 1908
  11. ↑ Henry Jouin (1897). „La sculpture dans les cimetières de Paris” (francia nyelven). Nouvelles archives de l’art français 3e série, tome 13, 118. o. 
  12. ↑ Dictionnaire historique du Père-Lachaise, 96