A mai világban a Ljudmila Zsivkova nagyon fontos és érdekes téma lett. Az idő múlásával a Ljudmila Zsivkova egyre fontosabbá vált különböző területeken, a technológiától a politikáig, beleértve a kultúrát és a művészeteket is. Mind a szakértők, mind a nagyközönség növekvő érdeklődést mutat a Ljudmila Zsivkova, annak következményei, kihívásai és lehetőségei iránt. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Ljudmila Zsivkova-et, elemezve annak különböző oldalait és a mai társadalomra gyakorolt hatását. A keletkezésétől a jövőbeli előrejelzéséig egy részletes elemzésbe fogunk beleásni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy teljes mértékben megértsük a Ljudmila Zsivkova jelentőségét ma.
Ljudmila Zsivkova | |
![]() | |
Szobra Szófiában | |
Született | Людмила Тодорова Живкова 1942. július 26.[1][2][3] Szófia |
Elhunyt | 1981. július 21. (38 évesen)[1] Szófia |
Állampolgársága | bolgár[4] |
Házastársa |
|
Gyermekei |
|
Szülei | Mara Maleeva-Zhivkova Todor Zsivkov |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Iskolái | |
Sírhelye | Central Sofia Cemetery |
![]() | |
Ljudmila Zsivkova aláírása | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Ljudmila Zsivkova témájú médiaállományokat. | |
Ljudmila Zsivkova (bolgár nyelven: Людмила Тодорова Живкова; Szófia, 1942. július 26. – Szófia, 1981. július 21.) bolgár politikus, Todor Zsivkov bolgár kommunista vezér lánya volt. Pályája csúcsán – vezető politikusként – a bolgár kultúrát irányította.
Történelmi tanulmányait 1965-ben fejezte be a Szófiai Egyetemen, ezek után művészettörténetet tanult a Moszkvai Állami Egyetemen (1970). A brit-török kapcsolatokat kutatta Oxfordban (St Antony College). Hazatérve a Kulturális Bizottság asszisztense lett (1972-1973), majd első alelnöke (1973-1975), végül elnöke (1975-től haláláig). Ez már miniszteri rangot jelentett. Tagja volt Bulgária 7. (1978-1981) és 8. (1981) nemzetgyűlésének.
Gyűjteményes köteteket szerkesztett, amelyek főleg beszédeket tartalmaztak. A világ több nyelvére lefordították ezeket.
Amikor Ljudmila Zsivkova amikor a bolgár kultúra vezető egyénisége lett, a művészeti közösségnek nagy szabadságot engedélyezett éppen a prágai tavasz leverése után és a szovjet ortodoxia idején, ami Leonyid Iljics Brezsnyev vezetése alatt (1964-1982) „virágzott”.
Zsivkovát többen „trónörökösnek” tekintették, még többen viszont ellene voltak. Zsivkova és második férje, Ivan Szlavkov jeles pénteki összejöveteleken lobbiztak Szlavkov szófiai lakásán a keményvonalas politika ellen.
Zsivkova nagy műveltségű nő volt. A bolgár kommunista párt keményvonalasai mindent megtettek elmozdításáért. Reformgondolatai miatt tevékenységéhez sok illúzió társult, melyek korai halálával (mindössze 38 évet élt) szertefoszlottak. A személyéhez fűződő legenda azonban talán örökre megmarad:
Zsivkova értelmiségiekkel vette magát körül s nem győzte hangsúlyozni a bolgár kultúra különleges értékeit és erejét. Ő maga figyelemre méltóan nyitott gondolkodású ember volt, s az ország kulturális megújhodásának esélyét legfőképp abban látta, hogy képes lesz-e a világkultúrával megszakadt eleven kapcsolatait helyreállítani.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Lyudmila Zhivkova című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.