Liguria
| Liguria | |||
 | |||
| Imperia kikötője | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Olaszország | ||
| Rang | Régió | ||
| Székhely | Genova | ||
| Megyéi | Genova (GE) Imperia (IM) La Spezia (SP) Savona (SV) | ||
| Kormányzó | Giovanni Toti (2015. június 11. – , Forza Italia) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1 550 640 fő (2019) | ||
| Népsűrűség | 297,5 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 5410 km² | ||
| Időzóna | UTC+1 | ||
 | |||
| Liguria régió elhelyezkedése | |||
| Liguria weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Liguria témájú médiaállományokat. | |||
Liguria (olasz kiejtés: ) Észak-Olaszország közigazgatási egysége, régiója (regione). Olaszul: Regione di Liguria. Határai délről a Ligur-tenger, nyugatról Franciaország, északnyugaton Piemont, északkeleten Emilia-Romagna, keleten Toszkána. Négy megyéje van, közigazgatási székhelye: Genova. A régió neve egy antik népcsoportnak, a liguroknak köszönhető, akik az i. e. I. évezredben éltek itt. Liguria területe 5421 km², ezzel Olaszország legkisebb kiterjedésű régiói közé tartozik, csupán Valle d’Aosta és Molise kisebb. Népsűrűsége: 294 fő/km², ami másfélszerese az országos átlagnak (198 fő/km²).
Földrajz
Fekvése
Ligur nyelv.
Természetes határai meglehetősen zárttá teszik, délről a Ligur-tenger, északról a Tengeri-Alpok és az Appenninek hegyei magsodnak felette.
Tájegységei
A terület a Ligur-tenger partjának irányába tekint, hosszan elnyúló vidéket képez a Genovai-öböl (Golfo di Genova) felé. Közigazgatási–politikai határait nyugatról Franciaország, míg keletről Toszkána képezi. Síkságai szinte nincsenek: csupán két kisebb folyó menti sík vidéke létezik, a Centa és Entella mellett. Genovától nyugatra a Riviera di Ponente vagy ismertebb nevén a Riviera dei Fiori partja nyúlik el szűk, homokos strandokkal, míg tőle keletre a Riviera di Levante nevű partszakasz helyezkedik el. A kettő együtt alkotja az ún. Liguri Riviérát (Riviera ligure), ahol kis öblök és sziklák sora váltja egymást.
Liguria területének kétharmad része hegyvidék, míg egyharmad része dombos táj. Az alpesi vonulatok a régió északi tájain magasodnak. Az olasz-francia határon az Alpok belső kristályos övezetei haladnak végig. A Tengeri-Alpok (Alpi Marittime) vonulatai 2.200 m magasságig nyúlnak a Saccarello hegyével (monte Saccarello). Savona felett a Cadibona-hágó (Colle di Cadibona) 435 m-es legmagasabb pontjával választóvonalat jelent az Alpok és a Liguri-Appenninek (Appennino ligure) között. Az 1799 m–es Maggiorasca hegye (monte Maggiorasca) az Appenninekben Emilia-Romagna határa. Számos magasan fekvő völgyét a téli hónapokban is hó takarja. A Giovi-hágó különös fontosságú hely, mivel természetes átjárót biztosít a Genova és Milánó között húzódó útvonal számára, illetve összeköti Genovát a Pó-alföld jelentősebb településeivel.
Liguria legmagasabb csúcsai:
- Monte Saccarello (2201 m),
- Monte Pietravecchia (2038 m),
- Monte Grai (2014 m),
- Monte Toraggio (1973 m),
- Monte Maggiorasca (1804 m),
- Monte Aiona (1692 m),
- Monte Nero (1671 m),
- Monte Ceppo (1627 m).
Vízrajza
Folyói:
A terület észak-déli szűkös kiterjedése miatt (mivel egyetlen pontja sincs 30 km-nél távolabb a tengertől), saját folyókat nem tud felmutatni. Liguria esetében csupán kisebb patakokról lehet beszélni, melyek csak a tavaszi és őszi időszakban szállítanak vizet, nyáron pedig kiszáradt medreket láthatunk helyükön. Ilyenek például a Polcevera patak és az Entella patak stb. Liguriában a Pó folyó több fontos mellékfolyójának és azok mellékfolyóinak forrása található, ilyenek a Bormida, a Trebbia (115 km) és a Scrivia (90 km). A Roia (59 km) folyó szintén itt ered, majd Franciaország felé indul útjára.
Tavai:
- Brunetói-tó (Lago del Brugneto), a legnagyobb tó - Torriglia
- Giacopianei-tó (Lago di Giacopiane) - Borzonasca
- Agoraie tavai (Laghi delle Agoraie) - Val d'Aveto
- Val Noci-i tó (Lago di Val Noci) - Genova megye
- Gorzentei-tó (Lago del Gorzente) - Genova megye
- Badana-tó (Lago Badana) - Piemont határán
- Tenardai-tó (Lago di Tenarda) - Imperia megye, Pigna
- Osigliai-tó (Lago di Osiglia)
Tájegységeinek rendszere (Összefoglaló táblázat)
| Genova megye | Imperia megye | Spezia megye | Savona megye | |
Környezetvédelem
Nemzeti parkok és természeti parkok| Park neve | Közigazgatási terület | Települések | Területe (ha) | Fotó |
|---|---|---|---|---|
| Antolai Regionális Természeti Park (Parco naturale regionale dell’Antola) |
Genova megye | Busalla, Crocefieschi, Fascia, Gorreto, Montebruno, Propata, Ronco Scrivia, Rondanina, Savignone, Torriglia, Valbrevenna, Vobbia | 4837 |  Antolai Regionális Természeti Park
|
| Avetói Regionális Természeti Park (Parco naturale regionale dell’Aveto) |
Genova megye | Borzonasca, Mezzanego, Ne, Rezzoaglio, Santo Stefano d’Aveto | 3018 | |
| Beiguai Regionális Természeti Park (Parco naturale regionale del Beigua) |
Genova megye/Savona megye | Arenzano, Campo Ligure, Cogoleto, Genova, Masone, Rossiglione, Sassello, Stella, Tiglieto, Varazze | 8715 | |
| Bric Tana-i Regionális Természeti Park (Parco naturale regionale di Bric Tana) |
Savona megye | Millesimo | 170 |  Cinque Terre Nemzeti Park
|
| Cinque Terre Nemzeti Park (Parco nazionale delle Cinque Terre) |
Spezia megye | La Spezia, Levanto, Monterosso al Mare, Riomaggiore, Vernazza | 3859 | |
| Montemarcello-Magra Regionális Természeti Park (Parco naturale regionale di Montemarcello-Magra) |
Spezia megye | 2726 | ||
| Piana Crixia Regionális Természeti Park (Parco naturale regionale di Piana Crixia) |
Savona megye | Piana Crixia | 794 |  Bergeggi szigete
|
| Portofinói Regionális Természeti Park (Parco naturale regionale di Portofino) |
Genova megye | Camogli, Portofino, Santa Margherita Ligure | 1056 | |
| Porto Venere-i Regionális Természeti Park (Parco naturale regionale di Porto Venere) |
Spezia megye | Porto Venere | 279 |
Történelem
Az ókori Liguria térképe Var és Magra folyók között
A római kori Liguria
Genovai Köztársaság
A régiót az i. e. 6. században a ligurok népesítették be, akiket később északabbra űztek a föníciaiak, a görögök illetve a karthágóiak. Az i. e. 2. században Róma leigázta Liguriát. A középkorban Piemont és Lombardia területéhez tartozott, partvidéke területei pedig a Genovai Köztársaság része volt. 1797-ben Napóleon létrehozta a Ligur Köztársaságot, amelyet 1805-ben az Itáliai Királysághoz csatolt. 1815-ben, mint a Genovai Hercegség, a Szárd Királyság részévé vált, majd 1861-ben az Olasz Királyságba olvasztották. Mai határait a második világháború után jelölték ki.
Közigazgatás
Liguria megyéi
Liguriát közigazgatásilag négy megye (provincia) alkotja:
- Savona megye (Provincia di Savona), közigazgatási székhelye Savona
- Imperia megye (Provincia di Imperia), közigazgatási székhelye Imperia
- Genova megye (Provincia di Genova), közigazgatási székhelye Genova
- La Spezia megye (Provincia di La Spezia), közigazgatási székhelye La Spezia
Gazdaság
Kereskedelem
Idegenforgalom Üdülőturizmus
Rapallo
Santa Margherita Ligure
Miután a franciák a 19. század második felében ismertté tették a Francia Riviérát, az olaszok pár évtizedet késlekedve ennek folytatásaként próbálkoztak meg a Genovától nyugatra eső partszakasz megismertetésével. A Genovától keletre elhelyezkedő festői partvidék azonban még sokáig ismeretlen szűzföldet jelentett a turisták számára, hiszen ezt a környéket az Appenninek meredeken a tengerbe zuhanó nyúlványai tették szinte megközelíthetetlenné.
Liguria tengerparti üdülőhelyei homokos partokkal és impozáns természeti illetve kulturális látnivalók sorával vonzzák ma már a vendégek sokaságát. Nyugatról keleti irányba haladva a parton a következő népszerű települések húzódnak:
- Sanremo: az olasz Riviéra eleganciájáról és fesztiváljairól nevezetessé vált, legfelkapottabb és egyik legdrágább üdülőhelye.
- Albenga: a nyugati part ősi kisvárosa kempingjeivel vívta ki a népszerűséget a látogatók között.
- Finale Ligure: ugyancsak kempingek sorával várja a vendégeket, különösen a kisgyermekes családok kedvelt üdülőhelye.
- Camogli: egykori halászfalucskából vált szállodákkal és villákkal teli nyaralóhellyé, ám kis öblével megőrizte jellegzetes halászkarakterét.
- Portofino: a keleti Riviéra legszebbnek tartott települése dús növényzettel, macchiabozótossal, színpompás halászházikókkal, régi várakkal.
- Santa Margherita Ligure: jellegzetes nemzetközi üdülőváros a Tigullio-öbölben sziklás parttal és dús vegetációval, előkelő vendéglők sokaságával, nyüzsgő turistaforgataggal.
- Rapallo: szintén a Tigullio-öböl nyüzsgő turistaparadicsoma, de érdemes felkeresni ősi várkastélyát és a környéken fekvő zarándokhelyet is.
- Chiavari: gyönyörű stranddal és régi palotákkal kedveskedik az itt pihenő vendégseregnek.
- Sestri Levante: meredek hegyfalú település vadregényes parttal, kempingekkel.
- La Spezia: csodálatos virágdíszes pálmasétánnyal és kertes villák övezetével a dombok irányába kapaszkodva hívogatja a pihenni vágyó utast.
- Porto Venere: sokszínű település hagyományos halászkikötővel. Érdemes felkeresni a közelben fekvő La Palmaria-sziget (Isola di Palmaria) híres Kék barlangját (Grotta Azzurra).
- Lerici: pálmasétányos tengerpart, eldugott öböl, festői kis sziklaszirtek fogadják a vendégeket a Riviéra legdélebbi pontján.
A partvidék településeinek felosztása :
- A keleti part, vagy Riviera di Levante, települései: Genova, Bogliasco, Sori, Recco, Camogli, Portofino, Santa Margherita Ligure, Rapallo, Zoagli, Chiavari, Lavagna, Sestri Levante, Moneglia, Deiva Marina, Bonassola, Levanto, Monterosso, Vernazza, Riomaggiore, Porto Venere, La Spezia, Lerici, Sarzana.
- Külön kiemelt vidékei, figyelemreméltó tájegységei:
- a Golfo di Paradiso: Nervi, Bogliasco, Sori, Recco, Camogli.
- a Cinque Terre (La Spezia megye): Riomaggiore, Corniglia, Vernazza, Monterosso, Manarola.
- a Golfo di Tigullio: Cavi di Lavagna, Chiavari, Lavagna, Moneglia, Portofino, Rapallo, Riva Trigoso, Santa Margherita Ligure, San Stefano D‘Aveto, Sestri Levante, Zoagli.
- Külön kiemelt vidékei, figyelemreméltó tájegységei:
- A nyugati part, vagy Riviera di Ponente, illetve Virágok riviérája (Riviera dei Fiori) települései: Dolceacqua, Apricale, Triora, Cervo, Finale Ligure, Alassio, Andora, Sanremo.
Népszerű turistaútvonalak:
- Sanremo – Taggia – Triora – Colle di Langan – Pigna – Ventimiglia – Sanremo
- Imperia – Colle di Nava – Garessio – Erli – Toriano – Albenga – Imperia
- Finale Ligure – Colle del Melongo – Altare – Pontinvrea – Albisola – Savona – Noli – Finale Ligure
- Genova – Voltri – Campo Ligure – Rossiglione – Urbe – Sassello – Varazze – Genova
- Genova Nervi – Camogli – Monte di Portofino – Portofino – Santa Margherita Ligure – Rapallo – Zoagli
- Monegli – Sestri Levante – Lavagna – Chiavari – Cogorno – Borzonasca – Rezzoaglio – Santo Stefano d’Aveto
- Lévanto – Cinque Terre – Porto Venere
- Lerici – Bocca di Magra – Ameglia – Luni – Sarzana – Lerici
Gasztronómia
- Genovai eredetű, közkedvelt mártás a pesztó (pesto alla genovese)
Galéria
- Camogli
- Chiavari
- Chiavari
- Genova
- Genova
- Sanremo
- Sanremo
- Sestri Levante
- Panorama Genova da galiera
Jegyzetek
Források
- Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963-243-235-5 (Idegenforgalom)
- Olasz Wikipédia (Környezetvédelem, Tájak táblázata, Közigazgatás, Települések)
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Liguria témájú médiaállományokat.
- Liguria hivatalos honlapja
- Webcam Liguria
- Webcams Liguria
- Liguria hírei
- Hajózási tájékoztatók
- Fontos turisztikai és hajózási információk fóruma
- Liguria ünnepei
- Az "Öt Föld" (Cinque Terre)
| Olaszország régiói | |||
|---|---|---|---|
 |  | ||
| Olaszország régiói, városai | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Északnyugat |
| ||||||||||||
| Északkelet |
| ||||||||||||
| Közép |
| ||||||||||||
| Dél |
| ||||||||||||
| Szigetek |
| ||||||||||||
| Nemzetközi katalógusok |
|---|