Ebben a cikkben a Lesenyei Márta témakörben fogunk elmélyülni, amely téma az elmúlt években sok ember figyelmét felkeltette. A Lesenyei Márta egy olyan téma, amely sokféle szempontot felölel, a társadalomra gyakorolt hatásától az üzleti világra gyakorolt hatásig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Lesenyei Márta különböző oldalait, és megvizsgáljuk, hogyan fejlődött az idők során. Ezen túlmenően megvizsgáljuk ennek jelentőségét ma, és megvitatjuk a jövőbeni lehetséges hatásait. A Lesenyei Márta eredetétől kortárs alkalmazásaiig olyan téma, amely továbbra is érdeklődést és vitát vált ki, és izgatottan várjuk, hogy ebben a cikkben tanulmányozzuk.
Lesenyei Márta | |
![]() | |
Stekovics Gáspár felvétele | |
Született | 1930. január 13. (95 éves)[1] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | |
Kitüntetései |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Lesenyei Márta témájú médiaállományokat. | |
Lesenyei Márta (Budapest, 1930. január 13. –) Munkácsy Mihály-díjas (1957) magyar szobrász, éremművész, érdemes művész (1976).
1954-ben szerzett diplomát a Képzőművészeti Főiskolán, ahol Szabó Iván, Pátzay Pál, Beck András és Kisfaludy Strobl Zsigmond voltak a mesterei.
Az 1980-as évektől a zsennyei művésztelep állandó résztvevője. Fából, kőből, bronzból alkotja műveit. Szobrai, kisplasztikája, bronzérmei több kiállításon szerepeltek. Számos magyarországi város közterein több szobra áll. Egyik ismertebb alkotása a budapesti Kilátókő-szobor (Buda királyfi és Pest királykisasszony). Közgyűjteményekben őrzött művei a Magyar Nemzeti Galériában és a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban, valamint a debreceni Déri Múzeumban és a szombathelyi Szépművészet Múzeumban láthatóak.
Kiss Sándor szobrász felesége. Két gyermek anyja.