A mai világban a Larvik olyan téma, amely soha nem látott aktualitást kapott. Megjelenése óta a Larvik hatással van az emberek egymás közötti interakciójára, valamint arra, ahogyan a társadalomban a különböző folyamatokat és tevékenységeket végrehajtják. Ez a jelenség nagy érdeklődést váltott ki különböző területeken, az oktatástól és a technológiától a politikáig és a gazdaságig. A Larvik megváltoztatta a döntések meghozatalának, az ötletek népszerűsítésének és az üzletvitel módját, ami jelentős hatást gyakorol az emberek mindennapi életére. Ezért szükséges ezt a jelenséget alaposan elemezni, és megérteni a mai hatókörét.
Larvik | |||
![]() | |||
Larvik látképe | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Földrajzi régió | Østlandet | ||
Megye | Vestfold megye | ||
Község | Larvik község | ||
Rang | község székhelye | ||
Polgármester | Erik Bringedal (2019–, Konzervatív Párt)[1] | ||
Alapítás éve | 1671 | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 48 246 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 59,35 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | |||
Összesen | 812,89 (földterület, sziget, 2020. január 1.)[3] km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Larvik weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Larvik témájú médiaállományokat. |
Larvik város és község (norvégul: kommune) Norvégia délkeleti Østlandet földrajzi régiójában, mintegy 105 kilométerre délnyugatra a főváros Oslótól Vestfold megyében.
Larvik község területe 535 km², népessége 41 723 (2008), ebből magában Larvik városban mintegy 23 100-an laknak. A községhez tartozik a mintegy ötezer lakosú Stavern város és Nevlunghavn, Helgeroa, Kvelde, Hvarnes és Tjølling falvak is. A községen halad át a Numedalslågen folyó (helyi neve Lågen) és Larvik város közelében található a 20 kilométer hosszú Farris morénató. Természetes forrásainak vizéből készül a Farriskildene, vagy röviden Farris ásványvíz.
A név rekonstruált óészaki alakja *Lagarvík. Az összetett szó előtagja a „víz, folyó” jelentésű logr genitivusa, az utótag vík („benyíló a vízen”). a teljes szó eredeti jelentése a következő lehetett: „benyíló a (Numedalslågen') folyó torkolatánál” (lásd még: > Lardal).
1889-ig Laurvik, vagy Laurvig írásmódban szerepel.
Címere 1989-ben született, árbócot és három vitorlát ábrázol, a község tengerészeti hagyományait megjelenítendő.
A várost (korabeli dán neve Laurvig) 1671-ben alapította Laurvig első grófja, Ulrik Frederik Gyldenløve (III. Frigyes dán király törvénytelen fia). Ma is létezik az 1820-as években, az utolsó laurvigi gróf csődbejutásakor alapított Treschow-birtok, amelynek tulajdonosa a dúsgazdag Mille-Marie Treschow.
A város kikötő a Skagerrak partján, amelyet napi kompjárat köt össze a dániai Hirtshalsszal.
A tjøllingi Kaupangnál láthatók a középkori Skiringssal kereskedelmi állomás romjai.
A larviki Bøkeskogen („Bükkerdő”) a bükk (Fagus sylvatica) legészakibb természetes előfordulási helye.
Az idelátogató turisták szeretik felkeresni Mølen ősi kőrakásait is (ld. még cairn).