Lóbab | ||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Termesztett példány levelekkel és virágokkal | ||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
Vicia faba L. | ||||||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
Wikifajok
A Wikifajok tartalmaz Lóbab témájú rendszertani információt. CommonsA Wikimédia Commons tartalmaz Lóbab témájú médiaállományokat és Lóbab témájú kategóriát. |
A lóbab (Vicia faba) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó faj.
A lóbab eredeti előfordulási területe manapság már nem ismert. A kutatók szerint vagy Észak-Afrika, vagy talán Ázsia nyugati és déli részei - talán Irán és Afganisztán - lehetnek az őshazái. Ma már világszerte termesztik.
A növény szára felálló és 50-180 centiméter magas. A vége tompa, nem hegyes; a keresztmetszete négyszögletes. A levele 10-25 centiméter hosszú és szárnyas, a 2-7 levélke szürkészöld színű. Más bükkönyöktől eltérően a lóbabnak nincsenek indái, mellyel rákússzon a szomszédos növényekre vagy tárgyakra. A virága 1-2,5 centiméter hosszú és 5 fehér szirom alkotja. A szárnyszirmokon fekete pont is látható. Vörös virágú változata is létezik; ezt nemrég sikerült megmenteni a kihalástól. A virágai erős és édeskés illatot bocsátanak ki, ami sokféle megporzót, főképp a méhféléket vonzanak magukhoz. A hüvelytermése széles és bőrszerű tapintású, fiatalon zöld, de idősödve feketés-barnává válik. Az eredeti változat termése 5-10 centiméter és 1 centiméter átmérőjű, azonban az újabb termesztett változatok hüvelyei 15-25 centiméter hosszúak és 2-3 centiméter szélesek is lehetnek. Mindegyik hüvelyben 3-8 mag található. A mag, ez esetben bab a kerektől az oválisig változik, a vadonban 5-10 milliméter átmérőjű, a termőföldeken pedig 20-25 milliméter hosszú, 15 milliméter széles és 5-10 milliméter vastag. A lóbab diploid kromoszómaszáma 2n=12 (hat homológ pár). Ezek közül a centromer elhelyezkedése alapján öt pár akrocentrikus, egy pedig metacentrikus.
A vadon termő változata igen szívós, jól tűri a sós és az agyagos talajokat is, bár a vályogtalajt kedveli. Földcsuszamlások ellen, hegy- és domboldalakra ültethető. Mint hüvelyesnövény, megköti a nitrogént a talajban. Legfőbb kártevői a fekete levéltetű (Aphis fabae), az Orobanche crenata nevű vajvirágféle, valamint az Uromyces viciae-fabae var. viciae-fabae és a Botrytis fabae gombák.
Legnagyobb lóbabtermelők | |
---|---|
2021 | |
(Számok százezer tonnában) | |
1. Kína | 1713 |
2. Jemen | 1403 |
3. Etiópia | 1128 |
4. Ausztrália | 646 |
5. Egyesült Királyság | 635 |
6. Németország | 250 |
7. Litvánia | 211 |
8. Szudán | 173 |
9. Franciaország | 158 |
10. Egyiptom | 103 |
– | |
55. Magyarország | 0,002 |
.. | |
Föld összesen | 7628 |
Forrás: FAO |
A lóbab egy nagyon fontos és népszerű élelmiszer az egész világon. 2021-ben a lóbabot több mint 60 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 7,9 millió tonnát.
A világ legnagyobb lóbab termelői közé tartozik Oroszország, Kína, Etiópia, Egyesült Királyság és Ausztrália. Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben Oroszország, Kína és Etiópia az éves termés több mint felét (60%) adták a világ lóbab termelésének.
Taxonazonosítók |
|
---|