Küréné

A mai világban a Küréné egy folyamatosan emlegetett téma, amely minden korosztályt és a világ minden részén érint. Hatása nem marad észrevétlen, és relevanciája tagadhatatlan a mindennapi élet különböző területein. A Küréné mind személyes, mind szakmai szinten vitákat váltott ki, tanulmányok tárgya volt, és számos szakértő érdeklődését keltette fel. A történelem során a Küréné fejlődött, és alkalmazkodott a társadalmi, politikai és technológiai változásokhoz, jelentősen befolyásolva azt, ahogyan a jelen és a jövő kihívásaival szembenézünk. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Küréné hatását, és elemezzük hatását különböző kontextusokban, annak érdekében, hogy jobban megértsük jelentőségét és a mai társadalomra gyakorolt ​​következményeit.

Küréné
Világörökség
Adatok
OrszágLíbia
Világörökség-azonosító190
TípusKulturális helyszín
KritériumokII, III, VI
Felvétel éve1982
Veszélyeztetettség2016–
Elhelyezkedése
Küréné (Líbia)
Küréné
Küréné
Pozíció Líbia térképén
é. sz. 32° 49′, k. h. 21° 51′32.816667°N 21.850000°EKoordináták: é. sz. 32° 49′, k. h. 21° 51′32.816667°N 21.850000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Küréné témájú médiaállományokat.

Küréné (más nevein Kiréné, Cyrene, ógörög: Κυρήνη) romváros Líbia északkeleti részén, a Földközi-tenger partvonalának közelében, a mai Shahhat (arab: شحات) település mellett található.

Eredetileg a Kirenaika (Cyrenaica) ókori tartomány fővárosa, ahol százezren is laktak. A napistennek szentelt Zeusz-temploma nagyobb volt, mint az athéni Parthenón, és a város hatalmát hirdette. Itt volt a kürénéi hedonista görög filozófiai iskola székhelye is. A Kr. e. 4. században Afrika egyik legnagyobb városa volt, ebben az időben Afrika Athénjénak is becézték.[1]

Történelem

A várost az ókori Thíra gyarmatként alapította Kr. e. 631-ben. Nemsokára a hellenisztikus világ egyik legfontosabb városává fejlődött.

A helyiek jólétét a szilfion (görög σίλφιον, latin: silphium) az ókor egyik fontos és értékes fűszer- és gyógynövényének termesztése és kereskedelme adta. Ez a növény csak itt, az észak-afrikai Kürenaika tartomány keskeny tengerparti sávjában termett. Nagy fontosságára volt jellemző, hogy Küréné minden pénzérméjét is e növény képével díszítették.

Nagy Sándor halála után az akkor Kürénaika nevet viselő város az egyiptomi Ptolemaiosz-dinasztia kezére került, majd Kr. e. 74-ben a Római Birodalomhoz csatolták. Egyik virágkorát Augustus császár alatt élte, azonban Traianus uralkodása alatt 117-ben hadserege levert egy lázadást itt.

A város a befolyását egészen 365-ig meg tudta őrizni, amikor is egy földrengés rombolta le és utána gyors hanyatlásnak indult és elnéptelenedett.

Napjainkban

A területen három épületegyüttes található az i. e. 4. századi Apollón-szentély, az Akropolisz és az Agóra, valamint az ókor egyik legkiterjedtebb és legváltozatosabb nekropolisza. A többi fennmaradt épület az i. e. 5. században emelt Zeusz-templom, az i. e. 6. századi Artemisz-templom, a görög színház, amit Hadrianus idejében amfiteátrummá alakítottak, az Agóra mellett álló Démétér-szentély, az Odeon, és a fórum. Ezenkívül a déli kapu közelében látható a római színház, egy mozaikokkal díszített kora keresztény bazilika és sziklából kivágott sírok.

Jegyzetek

  1. ↑ https://www.temehu.com/Cities_sites/cyrene-cyrenaica.htm

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kyrene című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.