Napjainkban a Akkakusz-hegység olyan téma, amely nagy aktualitást kapott a mai társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Akkakusz-hegység kulcsszó lett az emberek szókincsében, mivel a mindennapi élet különböző aspektusait fedi le. A politikától, a gazdaságtól, a kultúrától, az egészségügytől a szórakoztatásig a Akkakusz-hegység általános érdeklődésre számot tartó témaként pozícionálta magát, vitákat, reflexiókat és akciókat generálva különböző területeken. Ezért elengedhetetlen a Akkakusz-hegység fontosságának alapos elemzése és megértése a mai világban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Akkakusz-hegység különböző dimenzióit és a társadalomra gyakorolt hatását, valamint a témával kapcsolatos lehetséges jövőbeli perspektívákat.
Akkakusz-hegység | |
![]() | |
Homokdűne az Akkakusz-hegységben | |
Hely | ![]() ![]() |
Hegység | Ahaggar-hegység |
Terület | 39 239,61 km2 |
Világörökségi adatok | |
Világörökség-azonosító | 287 |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | III |
Felvétel éve | 1985 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Akkakusz-hegység témájú médiaállományokat. |
Az Akkakusz hegyvonulat (arabul: تدرارت أكاكوس , Tadrárt Akákusz) Líbia és Algéria határán, az Ahaggar-hegység része. Észak-dél irányú, közel 100 km hosszú. Kevés átjáró szeli át, ezek nagy része időszakos vízfolyások völgye (vádi). A legnagyobb település a hegységtől északra fekvő Gát. A forró éghajlat és kevés vízforrás miatt a hegység lakatlan. A hegység líbiai részén sziklafestményeket fedeztek fel (Tadrárt Akákusz sziklafestményei). Az állatokat (zsiráfok, elefántok, struccok, tevék) és embereket ábrázoló sziklarajzok keletkezésének ideje változatos: i.e. 12 000-től i.sz. 100-ig. Ezek 1985 óta az UNESCO világörökségének részét képezik.