Kékes rétihéja

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Kékes rétihéja-et, amely téma az elmúlt években sok szakértő figyelmét felkeltette. A Kékes rétihéja egy összetett és lenyűgöző téma, amely nagy érdeklődést váltott ki mind a tudományos közösségben, mind a nagyközönségben. A következő néhány oldalon elemezzük a Kékes rétihéja különböző oldalait, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig. A Kékes rétihéja-hez kapcsolódó vitákba, kutatásokba és elméletekbe merülünk, azzal a céllal, hogy átfogó és naprakész képet adjunk erről a folyamatosan fejlődő témáról.

Kékes rétihéja
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Telluraves
Csoport: Afroaves
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Rétihéjaformák (Circinae)
Nem: Circus
Faj: C. cyaneus
Tudományos név
Circus cyaneus
Linnaeus, 1766
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kékes rétihéja témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kékes rétihéja témájú médiaállományokat és Kékes rétihéja témájú kategóriát.

A kékes rétihéja (Circus cyaneus) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó faj.

Előfordulása

Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában honos. Megtalálható hegyek között, sztyeppéken, mediterrán területeken és sivatagokban is. Rövidtávú vonuló.

Alfajai

  • Circus cyaneus cyaneus – eurázsiai alfaj
  • északi rétihéja[1] (Circus cyaneus hudsonius) – észak-amerikai alfaj

Megjelenése

Testmagassága 44-53 centiméter, szárnyfesztávolsága 100-120 centiméter. A hím 300-400 gramm, a tojó 400-600 gramm. A hím háti része és feje kékesszürke mely élesen elválik a fehér hasaljtól, szárnyában egy széles fekete szárnycsúcs található, a felső farkfedők fehérek, hátulsó szárnyszéle sötét. A tojó felsőteste barna, a felső farkfedői fehérek, a mell sárgás-fehér alapon csíkozott. A fiatal madár annyiban különbözik a tojótól, hogy a mell vörösessárga árnyalatú.

  • Fiatal madár - látható a vörösessárga árnyalat a mellen
    Fiatal madár - látható a vörösessárga árnyalat a mellen
  • Felnőtt hím - látható a széles fekete szárnycsúcs és a sötét hátulsó szárnyszél
    Felnőtt hím - látható a széles fekete szárnycsúcs és a sötét hátulsó szárnyszél
  • Egy fiatal madár röpte
    Egy fiatal madár röpte
  • Museum specimen
    Museum specimen

Életmódja

Kisemlősökkel, talajon élő és vízimadarakkal, halakkal, békákkal és rovarokkal táplálkozik.

Szaporodása

Talajra vagy talaj közelébe gallyakból építi fészkét. Fészekalja 4-6 tojás, a kikelési idő 29-39 nap, a kirepülési idő 5-6 hét.

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon októbertől és áprilisig tartózkodik. A 2012. januárban végrehajtott madárszámlálás eredménye alapján 997 kékes rétihéja telelt Magyarországon.[2]

2018-ban a madárszámlálás adatai alapján 785 itthon telelő kékes rétihéját figyeltek meg a madarakat számlálók.[3]

Védettsége

Szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján, de még mint nem fenyegetett. Európában sebezhető fajnak számít. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Jegyzetek

  1. ↑ Fesztáv (Wingspan)
  2. ↑ MTI (2012. 02). „Saslétszám:nincs változás”. Metropol, 23. o. (Hozzáférés: 2012. február 9.) 
  3. ↑ Megszámolták a magyar sasokat. index.hu. (Hozzáférés: 2018. február 1.)

Források

További információk