Kungfu (fogalom)

A mai világban a Kungfu (fogalom) rendkívül releváns téma, amely felkeltette az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség figyelmét. Megalakulása óta a Kungfu (fogalom) döntő szerepet játszik a társadalomban, vitákat, vitákat és jelentős változásokat generált különböző területeken. A történelem során a Kungfu (fogalom) fejlődött és alkalmazkodott a modern világ átalakulásaihoz, befolyásolva az emberek interakcióját, gondolkodását és cselekvését. Ebben a cikkben a Kungfu (fogalom)-hez kapcsolódó különféle szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük annak mai hatását, és tükrözzük a jövőbeni fontosságát.

Átírási segédlet
kungfu

Eredeti írásmódja:功夫

Hangsúlyjellel:pinjin: gōngfu

Egyéb alakjai átírva:Jyutping: gung1 fu1

Hiv. nemzetközi formája:kung fu

A kungfu szó jelentése árnyalt, kemény munka és jelentős tanulással töltött idő árán megszerzett tudás, jártasság.[1]

A kungfut gyakran a kínai harcművészetekkel azonosítják,[2] azonban a kínai harcművészet megfelelője a 中國武術 (csungkuo vusu).[3]

A kungfu két szótagból áll, az első a 功 (kung), melynek jelentése „érdem” vagy „eredmény”,[4] míg a 夫 (fu) jelentése „férfi, ember”, azaz a szó szerinti jelentése „emberi érdem”.

A kungfut eredetileg minden alkotó, fejlesztő célú művészetre használták, ez lehet többek között a harcművészet, a festőművészet, a vívás, a torna, a kalligráfia, a sakk, a költészet vagy akár a szakácsművészet.

A nyugati kultúrákban az 1960-as években jelent meg a szó, a hongkongi harcművészeti filmek és Bruce Lee tették népszerűvé. Korábban a kínai harcművészetekre „kínai ökölvívás” (Chinese boxing) néven utaltak.

Források

  1. Kínai-magyar szótár. Morphologic.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 6.)
  2. Kung Fu Fighting for Fans”, Newsweek, 2010. február 18..  
  3. Dictionary”, Dictionary.com, 2010. március 10. 
  4. . Kína-magyar szótár. (Hozzáférés: 2011. szeptember 6.)