Kucsmás poszáta

A mai világban a Kucsmás poszáta rendkívül releváns és aktuális téma. Egyre többen érdeklődnek a Kucsmás poszáta megismerése, történetének, hatásának és társadalmi relevanciájának megismerése iránt. A Kucsmás poszáta eredetétől a mai fejlődésig nagy érdeklődést váltott ki különböző területeken, a kultúrától a tudományig. Ebben a cikkben a Kucsmás poszáta különböző aspektusait és a kortárs világra gyakorolt ​​hatását tárjuk fel, átfogó és gazdagító látásmódot kínálva erről a lenyűgöző és érdekfeszítő témáról.

Kucsmás poszáta
A hím
A hím
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Óvilági poszátafélék (Sylviidae)
Nem: Curruca
Faj: C. melanocephala
Tudományos név
Curruca melanocephala
(Gmelin, 1789)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kucsmás poszáta témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kucsmás poszáta témájú médiaállományokat és Kucsmás poszáta témájú kategóriát.

A kucsmás poszáta (Curruca melanocephala) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az óvilági poszátafélék (Sylviidae) családjába tartozó faj.

Rendszerezés

Besorolása vitatott, egyes rendszerezők szerint a Sylvia nembe tartozik Sylvia melanocephala néven

Előfordulása

Dél-Európában, Észak-Afrikában, Kis-Ázsiában és a Közel-Keleten él. Sűrű bokrok között és gazdag aljnövényzettel ellátott erdőkben található.

Alfajai

  • Curruca melanocephala carmichaellowi
  • Curruca melanocephala leucogastra
  • Curruca melanocephala melanocephala
  • Curruca melanocephala momus
  • Curruca melanocephala norrisae
  • Curruca melanocephala pasiphae

Megjelenése

Testhossza 13–14 centiméter, szárnyfesztávolsága 15–18 centiméter, testtömege pedig 10–15 gramm. A hím a fején fekete sapkát visel.

A hím
és a tojó
Sylvia melanocephala

Életmódja

Hernyókat, lepkéket, szöcskéket, sáskákat és pókokat zsákmányol, de télen elfogyasztja a bogyókat és gyümölcsöket is. Elegendő élelem esetén állandó, esetleg délebbre húzódik, néha kóborol, eljut Észak-Európába is.

Szaporodása

Bokrok közé rejti, gyökerekből, fűszálakból és tollpihékből készített fészkét. Fészekalja 4-5 tojásból áll, melyen 13-14 napig kotlik. A fiókák még 10 napig a fészekben tartózkodnak, röpképességük elnyerése előtt elhagyják azt. A kotlást inkább a tojó végzi, az etetésben mindkét szülő részt vesz.

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon nagyon ritka vendég.

Védelem

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.

Források

További információk