Korrupció

A Korrupció jelentősége a mai társadalomban tagadhatatlan. Megalakulása óta a Korrupció alapvető szerepet játszik a mindennapi élet számos területén, a politikától a gazdaságig, a kultúráig és a technológiáig. Az elmúlt években a Korrupció iránti érdeklődés ugrásszerűen megnőtt, részben a kutatás és fejlesztés előrehaladásának köszönhetően, amely lehetővé tette jelentőségének és a világra gyakorolt ​​hatásának jobb megértését. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Korrupció szerepét jelenlegi társadalmunkban, valamint annak időbeli alakulását és lehetséges következményeit a jövőre nézve.

Korrupcióellenes plakát Zambiában
ENSZ egyezmény a korrupció ellen

A korrupció (a latin corruptĭo, romlás, rontás szóból) olyan törvénybe vagy közerkölcsbe ütköző cselekedet, amely során valaki pénzért vagy más juttatásért vagy juttatásra való kilátásért cserébe jogosulatlan előnyhöz juttat másokat. Magába foglalhatja a megvesztegetést, a befolyással való üzérkedést, a sikkasztást, valamint a lobbizást is.[1] Attól függően, hogy milyen pozícióban van az előnyhöz juttató, beszélhetünk például politikai, közigazgatási, orvosi, rendőri, katonai vagy gazdasági korrupcióról.

A politikai, gazdasági stb. korrupciónak egyöntetűen elfogadott definíciója nincsen, mint ahogy a korruptnak tekintett tevékenység határai is kultúráról kultúrára és korszakról korszakra változnak. Egyes definíciós kísérletek a közérdek vagy a társadalmi feladat fogalmán alapulnak, mások a piaci folyamatok elnyomásán.[2]

Ezzel szemben az egyes államok büntetőjoga ismeri, pontosan meghatározza és büntetni rendeli a korrupciós bűncselekményeket. Igen gyakori eset, hogy a sajtóban politikai korrupciónak nevezett cselekmény jogilag nem minősül korrupciós bűncselekménynek.

A korrupció napjainkban a legelterjedtebb a kleptokráciákban, az oligarchiákban, a fejlődő, ún. kábítószer-államokban és a maffiaállamokban,[3] de valamilyen mértékben a fejlett és gazdag kapitalista államokban is létezik. A 2020-as évek elején Magyarország az EU-ban a legkorruptabb ország.[4][5][6]

Eszmetörténet

A korrupció mértéke világszerte, 2019-ben.
Sötétzöld: a legkevésbé korrupt; barna-vörös: a legkorruptabb.
A felmérések alapján Magyarország ekkor Romániával egy szinten volt.[7]

Niccolò Machiavelli Polübiosztól vette át a fogalmat: a corruzione nála a kormányzás romlását jelenti, még az okoktól teljesen függetlenül. Ebben az átfogó értelemben használták a 18. századi Angliában is, de ekkor már a megvesztegetés is a szó jelentési körébe tartozott.

A korrupciós bűncselekmények köre

Bővebben: Korrupciós bűncselekmények
 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

A korrupciós bűncselekmények a Btk. XXVII. fejezetében találhatóak. E bűncselekményi körbe tartozik:

  • a vesztegetés,
  • a vesztegetés elfogadása,
  • a hivatali vesztegetés,
  • a hivatali vesztegetés elfogadása,
  • a vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban,
  • a vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban,
  • a vesztegetés feljelentésének elmulasztása,
  • a befolyás vásárlása,
  • a befolyással üzérkedés.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény szerinti korrupciós bűncselekmények:

Hivatali korrupció: passzív és aktív hivatali vesztegetés; gazdálkodó szervezet vezetője (ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója) mulasztásával lehetővé tett aktív hivatali vesztegetés; hivatali befolyással üzérkedés; befolyás vásárlása; aktív hivatali vesztegetés nemzetközi kapcsolatban; a gazdálkodó szervezet vezetője (ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója) mulasztásával lehetővé tett aktív hivatali vesztegetés nemzetközi kapcsolatban; passzív hivatali vesztegetés nemzetközi kapcsolatban,befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatban.

Gazdasági korrupció: passzív gazdasági vesztegetés; költségvetési szerv (gazdálkodó szervezet, társadalmi szervezet) intézkedésre jogosult dolgozója (tagja) által elkövetett passzív gazdasági vesztegetés; aktív gazdasági vesztegetés; gazdasági befolyással üzérkedés; aktív gazdasági vesztegetés nemzetközi kapcsolatban

Igazságügyi korrupció: igazságszolgáltatással (más hatósági szolgáltatással) összefüggő (aktív és passzív) vesztegetés Vesztegetés feljelentésének elmulasztása: vesztegetés feljelentésének elmulasztása; vesztegetés feljelentésének elmulasztása nemzetközi kapcsolatban

Korrupciós jellegű bűncselekmények: visszaélés személyes adattal; a választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény; hivatali visszaélés; bűnpártolás; nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény; jogosulatlan gazdasági előny megszerzése; csődbűncselekmény; versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban; hitelezési csalás; gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása; bennfentes kereskedelem; gazdasági titok megsértése; pénzmosás; pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása; az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek a megsértése; hűtlen kezelés; bitorlás; szerzői, vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása; szolgálati visszaélés.

Korrupció következményei

Egy 2017-ben készült tanulmány szerint a következő tényezőket tulajdonítják a korrupció okozatainak:[8]

  • Magasabb szintű piaci és politikai monopólium
  • Alacsony szintű demokrácia, gyenge civil részvétel és alacsony politikai átláthatóság
  • A bürokrácia és a nem hatékony igazgatási struktúrák magasabb szintje
  • Alacsony sajtószabadság
  • Alacsony gazdasági szabadság
  • Nagy etnikai megosztottság és magas csoporton belüli előny
  • A nemek közötti egyenlőtlenség
  • Alacsony fokú integráció a világgazdaságban
  • Nagy kormányzati méret
  • Alacsony szintű kormányzati decentralizáció
  • A korábbi francia, portugál, belga vagy spanyol gyarmatok nagyobb korrupciót mutatnak, mint a korábbi brit vagy holland telepek
  • Erőforrás-gazdagság
  • Szegénység
  • Politikai instabilitás
  • Gyenge tulajdonjogok
  • Fertőzés a korrupt szomszédos országokból
  • Alacsony iskolai végzettség
  • Alacsony szintű internet-hozzáférés

Magyarországon

A Transparency International 2008-ban közzétett jelentése szerint a korrupció Magyarországon széles körben elterjedt, különösen veszélyes az üzleti és az állami szféra találkozási pontjain, és jelentős probléma, hogy a visszaélésen kapottak nem esnek rossz társadalmi megítélés alá. „A Magyarországon tevékenykedő üzletemberek szerint hazánkban nem, vagy csak rendkívül nehezen lehet korrupciómentesen érvényesülni az üzleti életben. A gazdasági élettel összefüggő korrupciós jelenségek az üzletemberek számára nagyobb problémát jelentenek az üzleti és a közszféra találkozásánál, mint az üzleti szektoron belül. A párt- és kampányfinanszírozás reformja, a jogszabályok következetes végrehajtása, valamint az etikus üzleti magatartás terjedése nélkül nem fékezheti meg a korrupció” – írta közleményében a Transparency.[9]

2014-ben a 175 országot rangsoroló indexben 54 pontot kapott, és ezzel az ország akkor még a 47. helyen állt.[10] Az elkövetkező években a helyzet tovább romlott, a Transparency International jelentése szerint 69. helyre került, ezzel az Európai Unió országai közül a legkorruptabb országok között foglal helyet.

Az Európai Unió (EU) 2014-es jelentése szerint a magyarok 89 százaléka gondolja azt, hogy a korrupció náluk széles körben elterjedt, szemben az EU átlag 76%-val. A megkérdezett magyarok szerint 13 százalékától már elvárták, hogy megvesztegessen (szemben az EU átlag 4%-val).[11]

2020-tól

Magyarország világviszonylatban közepesen korrupt ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb csoporthoz tartozott. A felmérés alapján a nyugat-európai országok, illetve a visegrádi és a balti országok kevésbé korruptak, mint Magyarország. 2020-ban az Európai Unión belül utolsóként az ország holtversenyben van Bulgáriával és Romániával (25. hely).[12]

2020-ban a Transparency International felmérésében a korrupció mértékében Magyarország Romániával, Bulgáriával, Jamaikával, Tunéziával és Dél-Afrikával együtt a világ országai közül a 69. helyre került, éppen csak felülmúlva a globális átlagot.[12]

A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés kiemelte a Magyarországon problémás korrupciót és azt, hogy a politikailag magas rangú személyek által elkövetett korrupciós ügyeket nagyon ritkán vonnak büntetőeljárás alá; az utóbbi években a kormánytisztviselők ellen nem is indult büntetőeljárás. Az ügyek zöme csak az alacsonyabb rendű közszolgálati tisztviselőket érint, például adó- és vámtisztviselőket, esetleg alacsonyabb fokon álló országgyűlési képviselőket.[13][14]

A Transparency International 2022-es Korrupcióérzékelési indexe alapján Magyarország az Európai Unió legkorruptabb tagállamává vált. A 180 országot vizsgáló felmérés 77. helyén végzett, 1 pontot és 4 helyezést rontva az egy évvel korábbi állapothoz képest.[15][16]

2024-ben a Tr. Int. listáján továbbra is Magyarország az EU legkorruptabb országa és a világ 180 vizsgált állama közül a 82. helyre csúszott.[17][18] 2025 elején Rogán Antalt az amerikai kormány az ún. Magnyitszkij szankciós listára is tette korrupciós tevékenység miatt.[19][20]

Nemzetközi viszonylatban

Bővebben: Korrupcióérzékelési index

Az USA kormánya ún. Magnyitszkij-törvényt hozott több ország súlyos korrupciós esetek elkövetői üzleti tevékenységének korlátozására.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. ↑ Legal Corruption, 2005. (Hozzáférés: 2025)
  2. ↑ A korrupció néhány megfogalmazása. Transparency International Hungary. . (Hozzáférés: 2007. május 23.)
  3. ↑ Fighting Against Corruption in South America. MUNOB Human Rights Council. (Hozzáférés: 2025)
  4. ↑ Hungary remains the most corrupt country in the European Union (amerikai angol nyelven). Transparency International Hungary, 2024 (Hozzáférés: 2025. január 26.) „2024. Hungary retained its previous ranking as the European Union’s most corrupt country, according to the 2023 edition of the Corruption Perception Index (CPI), published today. The CPI is compiled every year by the Berlin-based Secretariat of Transparency International (TI). This is the second time Hungary finished last place in the EU, while its ranking on an international scale of 180 countries improved only by one place to the 76th.”
  5. ↑ Tamás, Mészáros R.: Van olyan korrupciós mutató, amelyben Magyarország már behozta Ukrajnát - G7 - Gazdasági sztorik érthetően (magyar nyelven), 2024. január 8. (Hozzáférés: 2025. január 26.)
  6. ↑ Viktor, Mucsi: Továbbra is Magyarország az Európai Unió legkorruptabb országa (magyar nyelven). index.hu, 2024. január 30. (Hozzáférés: 2025. január 26.)
  7. ↑ Corruption Perceptions Index 2019 – Transparency International. Transparency International. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  8. ↑ Dimant, Eugen (2017. január 1.). „Causes and Effects of Corruption: What Has Past Decade's Empirical Research Taught Us? a Survey” (angol nyelven). Journal of Economic Surveys, n/a–n/a. o. DOI:10.1111/joes.12198. ISSN 1467-6419. 
  9. ↑ Nehéz a korrupciómentes cégvezetés – a Transparency International sajtóközleménye, 2008. június 9.
  10. ↑ Korrupció Érzékelési Index 2014. Transparency International Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 4.)
  11. ↑ http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/what-we-do/policies/organized-crime-and-human-trafficking/corruption/anti-corruption-report/docs/2014_acr_hungary_chapter_en.pdf
  12. ↑ a b CPI 2020 (hu-HU nyelven). Transparency International Magyarország. (Hozzáférés: 2021. január 29.)
  13. ↑ EUR-Lex: 2020. évi jogállamisági jelentés: A jogállamiság helyzete Magyarországon
  14. ↑ 2020. évi jogállamisági jelentés Országfejezet – A jogállamiság helyzete Magyarországon
  15. ↑ Transparency International 2022-es CPI jelentése. (Hozzáférés: 2023. február 1.)
  16. ↑ Aradi Hanga Zsófia - Transparency International: Magyarország az EU legkorruptabb országa (Telex.hu, 2023.01.31.)
  17. ↑ TCS -, -: Transparency International: három éve Magyarország az Európai Unió legkorruptabb országa (magyar nyelven). index.hu, 2025. február 11. (Hozzáférés: 2025. február 11.)
  18. ↑ CPI 2024: Highlights and insights - News (angol nyelven). Transparency.org, 2025. február 11. (Hozzáférés: 2025. február 11.)
  19. ↑ Szankciós listára tette a távozó amerikai kormány Rogán Antalt (magyar nyelven). Portfolio.hu, 2025. január 7. (Hozzáférés: 2025. január 7.)
  20. ↑ Sanctions List Search: Antal ROGAN. sanctionssearch.ofac.treas.gov. (Hozzáférés: 2025. január 7.)

További információk

  • korrupcio.lap.hu – linkgyűjtemény
  • Európai uniós források felhasználásával kapcsolatos visszaélések anonim bejelentő felülete https://integritashatosag.whispli.com/lp/bejelentes?locale=hu
  • A Transparency International magyarországi tagozata
  • Független Korrupciófigyelő Iroda – friss hírek
  • Varga Domokos György: Baksisvilág. A korrupció természetrajza a rendszerváltozás Magyarországán; Korona, Bp., 2004
  • Politikai korrupció; szerk. Gulyás Gyula, ford. Lehoczki Bernadette, Mahler Zoltán, Stern Gabriella; Aula, Bp., 2004
  • Politika és korrupció. Konferencia kötet. A törvényesség és törvénytelenség határai; szerk. Csefkó Ferenc, Horváth Csaba; PTE ÁJK–Pécs-Baranyai Értelmiségi Egyesület, Pécs, 2010 (Ék sorozat)
  • Hogyan előzzük meg a korrupciót? Hasznos tanácsok és információk magyar üzletemberek számára; Swiss Contribution, Bp., 2010
  • Cieger András: Politikai korrupció a Monarchia Magyarországán, 1867–1918; Napvilág, Bp., 2011
  • Korrupciós kockázatok Magyarországon, 2011. Nemzeti integritás tanulmány, Magyarország; szerk. Burai Petra, Hack Péter; Transparency International Magyarország, Bp., 2012
  • Báger Gusztáv: Korrupció: büntetés, integritás, kompetencia; Akadémiai, Bp., 2012 (Pénzügy és számvitel szakkönyvtár)
  • A (kenő)pénz nem boldogít? Gazdaságszociológiai és politikai gazdaságtani elemzések a magyarországi korrupcióról; szerk. Szántó Zoltán, Tóth István János, Varga Szabolcs; BCE, Bp., 2012
  • Nebojša Majstorović: A korrupció okai, terjedése és kezelése; ford. Pásztor Kicsi Mária; Gondolat, Bp., 2013 (Universitas Pannonica)
  • Korrupciós bűncselekmények a büntető igazságszolgáltatás tükrében; szerk. Inzelt Éva, Kerezsi Klára, Lévay Miklós; ELTE ÁJK, Bp., 2014
  • Az erkölcsi értékrend és a személyiség közötti kapcsolat vizsgálati szempontjai; szerk. Malét-Szabó Erika; Belügyminisztérium, Bp., 2015
  • Antikorrupció és integritás; szerk. Dargay Eszter, Juhász Lilla Mária; Nemzeti Közszolgálai Egyetem, Bp., 2015
  • Kőhalmi László: A korrupció. Monográfia; PTE ÁJK Gazdasági Büntetőjogi Kutatóintézet, Pécs, 2015 (Acta criminalia)
  • Jens Ivo Engels: A korrupció története. A korai újkortól a 20. századig; ford. Kurdi Imre; Corvina, Bp., 2016
  • Heino Nyyssönen: A demokrácia lebontása Magyarországon; ford. Makra Hajnalka; Napvilág, Bp., 2019
  • Klotz Péter: Integritás és munkaköri kockázatok elemzése; Dialóg Campus, Bp., 2019 (Dissertationes doctorales)