Korom Mihály (politikus)

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Korom Mihály
Magyarország igazságügy-minisztere
Hivatali idő 1966. december 7. – 1978. április 22.
Előd	Nezvál Ferenc
Utód	Markója Imre
Született	1927. október 9. Mindszent
Elhunyt	1993. október 3. (65 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Párt	Magyar Kommunista Párt Magyar Szocialista Munkáspárt
Foglalkozás	politikus
Iskolái	Rendőrtiszti Főiskola (–1949) Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1959)
A Wikimédia Commons tartalmaz Korom Mihály témájú médiaállományokat.

Korom Mihály síremléke a Farkasréti temetőben.

Korom Mihály (Mindszent, 1927. október 9. – Budapest, 1993. október 3.) mezőgazdasági munkás, jogász, politikus (MDP majd MSZMP). 1963 és 1966 között, majd 1978 és 1985 között az MSZMP KB titkára, 1966 és 1978 között igazságügy-miniszter, 1985 és 1989 között pedig az Alkotmányjogi Tanács elnöke volt.

A 80-as években a reformellenes erőkhöz tartozott, a rendszerváltás folyamatának kezdetén, 1989-ben társadalmi nyomásra lemondott országgyűlési mandátumáról.

Élete

1927-ben született. Édesapját nem ismerte, édesanyja mezőgazdasági cseléd volt. Fiatalkorában mezőgazdasági napszámosként, libapásztorként kereste kenyerét, majd 1945-ben jelentkezett rendőrnyomozónak, ezután a hadsereg, a rendőrség, majd a Belügyminisztérium állományában dolgozott.

1949-ben elvégezte a Rendőrtiszti Főiskolát, később az SZKP politikai főiskoláját, majd jogászként végzett az ELTE-n.

Fia ifj. dr. Korom Mihály ügyvéd, felesége dr. Kővágó Ilona bíró volt.

Szakmai munkássága

1951–55 között az MDP KV Belügyi Osztályának politikai munkatársa, 1958–60 között a Belügyminisztérium Politikai Nyomozó Főosztály Vizsgálati Osztályának vezetője, majd 1960 júniusától 3 éven keresztül a magyar Határőrség országos parancsnoka volt.

1962-ben az MSZMP Központi Bizottságának tagjává választották, és e tisztségét egészen 1989-ig megőrizte. 1980. március 27. és 1985. március 28. között az MSZMP Politikai Bizottságának tagja volt. 1963 és 1966. december 6. között, majd 1978. április 20–tól 1985. március 28-ig a KB adminisztratív ügyekért (így a fegyveres testületekért is) felelős titkára, a köztes időszakban pedig 1966. december 7. és 1978. április 19. között igazságügy-miniszter volt a Kállai-, a Fock- és a Lázár-kormányban.

1985 1989 között országgyűlési képviselő, az Alkotmányjogi Tanács elnöke volt.

Írásai

• Korom Mihály–Pintér István–Szántó György: A tudományos szocializmus és a munkásmozgalom története; Kossuth, Budapest, 1959-1960 (Jegyzet az egyetemi és főiskolai hallgatók számára; 1959–1960.)
• A fasizmus bukása Magyarországon. A népi demokratikus átalakulás feltételeinek létrejötte. 1943–1945; Kossuth, Budapest, 1961
• A Kommunista Párt harca a munkásosztály vezette antifasiszta parasztegység megteremtéséért a második világháború időszakában; Szegedi Ny., Szeged, 1964 (Tudományos szocializmus)
• Az új gazdasági mechanizmus jogszabályainak gyűjteménye, 1-4.; összeáll. Farkas Károly, Szép György, főszerkesztő: Korom Mihály, Gál Tivadar; Közgazdasági és Jogi, Budapest, 1967–1971
• Fegyverrel a fasizmus ellen / Korom Mihály: A magyarországi partizánmozgalom a második világháború idején / Kende István: Kommunista fiatalok a német megszállás idején; Nyomdaipari Szakmunkásképző Intézet Ny., Budapest, 1970
• A Magyar Jogász Szövetség Szövetkezeti Jogász Szakosztály 1. Országos Munkaértekezletének munkaanyaga. Balatonfüred, 1971. okt. 4–6.; Korom Mihály, Fehér Lajos beszédeivel, szerkesztő: Zsohár András; Magyar Jogász Szövetség, Budapest, 1971
• A szövetkezeti törvény; Korom Mihály, Fehér Lajos beszédével; Közgazdasági és Jogi, Budapest, 1971
• A népi demokratikus forradalom győzelme; szerkesztő: Korom Mihály; Városi Tanács, Makó, 1974 (Makó az első felszabadult magyar város)
• Osztályok, pártok és a szövetségi politika néhány kérdése a magyar népi demokratikus forradalomban; szerkesztő: Korom Mihály, Izsák Lajos; s.n., Budapest, 1975 (Tudományos szocializmus füzetek)
• A Hitler-ellenes nemzeti kormány megteremtésének fő kérdései Magyarországon a háború idején; s.n., Budapest, 1975 (Tudományos szocializmus füzetek)
• A magyar népi demokrácia harmincöt évének történetéből; szerkesztő: Izsák Lajos, Korom Mihály; MM, Budapest, 1980 (Tudományos szocializmus füzetek)
• Népi demokráciánk születése. Népi bizottságok és nemzeti összefogás Kelet-Magyarországon 1944 őszén; Hajdú-Bihar megyei Tanács V. B., Debrecen, 1981
• A szocializmus alapjai lerakásának történetéhez; szerkesztő: Korom Mihály; Városi Tanács, Makó, 1981 (Makó az első felszabadult magyar város)
• Magyarország ideiglenes nemzeti kormánya és a fegyverszünet. 1944–1945; Akadémiai, Budapest, 1981
• Kuba Kommunista Pártjának II. kongresszusa. 1980. december 17–20. / Fidel Castro beszámolójával, zárszavával és Korom Mihály felszólalásával; ford. Gulyás András; Kossuth, Bp., 1981
• Magyarország felszabadulásának megindulása. Tanulmányok, dokumentumok; szerkesztő: Korom Mihály, Szeredi Péter; MM Marxizmus-leninizmus Oktatási Főosztály, Budapest, 1982 (Tudományos szocializmus füzetek)
• Az államélet és a szocialista demokrácia kérdéseiről; Kossuth, Budapest, 1982
• Tanulmányok a felszabadulás utáni ifjúsági mozgalmak történetéből; szerkesztő: Korom Mihály, Molnár István, Szeredi Péter; MM Marxizmus-leninizmus Oktatási Főosztály, Budapest, 1983 (Tudományos szocializmus füzetek)
• Összeomlás és újjászületés. Tanulmányok a legújabbkori magyar történelem egyes kérdéseihez; szerkesztő: Korom Mihály, Szeredi Péter; MM Marxizmus-leninizmus Oktatási Főosztály, Budapest, 1984 (Tudományos szocializmus füzetek)
• A népi bizottságok és a közigazgatás Magyarországon, 1944–1945; Kossuth, Budapest, 1984 (Négy évtized sorozat)
• Az ifjúság és politikai szervezeteinek útkeresése a népi demokratikus forradalom első éveiben; szerkesztő: Korom Mihály, Molnár István, Szeredi Péter; MM Marxizmus-leninizmus Oktatási Főosztály, Budapest, 1985 (Tudományos szocializmus füzetek)
• Makó negyven éve szabad. A város felszabadulásának negyvenedik évfordulójára rendezett ünnepi ülés; szerkesztő: Korom Mihály, sajtó alá rend. Tóth Ferenc; Városi Tanács, Makó, 1985 (Várospolitikai füzetek Makó Városi Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya)
• A Német Kommunista Párt VII. kongresszusa. 1984. január 6–8.; beszámoló Herbert Mies, hozzászólás Korom Mihály, ford. Konok István; Kossuth, Budapest, 1984
• A magyar fegyverszünet, 1945; Kossuth, Budapest, 1987 (Négy évtized sorozat)
• Népi demokráciánk történetéhez. Elmélet és megvalósulás; felelős szerkesztő: Simon Péter, szerkesztő: Korom Mihály, Szeredi Péter; ELTE, Budapest, 1988 (Tudományos szocializmus füzetek)

Jegyzetek

1. ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
2. ↑ https://www.abtl.hu/ords/archontologia/f?p=108:13:::NO:13:P13_OBJECT_ID,P13_OBJECT_TYPE:549332,ELETRAJZ

Források

• Korom Mihály életrajza az allamszocializmus.lapunk.hu lapon Archiválva 2018. december 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Papp István: A Politikai Nyomozó Főosztály Vizsgálati Osztályának szervezettörténete (1956–1962)

Magyarország igazságügy-miniszterei
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt	1848 Deák Ferenc 1848–1849 Országos Honvédelmi Bizottmány 1849 Vukovics Sebő
Az Osztrák–Magyar Monarchiában	1867–1871 Horvát Boldizsár 1871–1872 Bittó István 1872–1875 Pauler Tivadar 1875–1878 Perczel Béla 1878–1886 Pauler Tivadar 1886–1889 Fabiny Teofil 1889–1895 Szilágyi Dezső 1895–1899 Erdély Sándor 1899–1905 Plósz Sándor 1905–1906 Lányi Bertalan 1906 Gegus Gusztáv 1906–1907 Polónyi Géza 1907–1909 Günther Antal 1909–1910 Wekerle Sándor 1910–1913 Székely Ferenc 1913–1917 Balogh Jenő 1917 Vázsonyi Vilmos 1917–1918 Grecsák Károly 1918 Vázsonyi Vilmos Tőry Gusztáv
Az I. Magyar Köztársaság alatt	1918 Buza Barna 1918–1919 Berinkey Dénes 1919 Juhász Nagy Sándor
A II. Magyar Királyság alatt	1919 Szászy Béla Baloghy György Zoltán Béla 1919–1920 Bárczy István 1920 Ferdinandy Gyula 1920–1922 Tomcsányi Vilmos Pál 1922–1923 Daruváry Géza 1923–1924 Nagy Emil 1924 Bethlen István 1924–1929 Pesthy Pál 1929 Bethlen István 1929–1932 Zsitvay Tibor 1932–1938 Lázár Andor 1938 Mikecz Ödön 1938–1939 Nagy András 1939–1944 Radocsay László 1944 Antal István Vladár Gábor 1944–1945 Budinszky László Valentiny Ágoston
A II. Magyar Köztársaság, majd a Népköztársaság alatt	1945–1950 Ries István 1950–1952 Molnár Erik 1952–1953 Décsi Gyula 1953 Kovács Béla 1953–1954 Erdei Ferenc 1954–1956 Molnár Erik 1957–1966 Nezvál Ferenc 1966–1978 Korom Mihály 1978–1988 Markója Imre 1988–1990 Kulcsár Kálmán
A rendszerváltás után (III. Magyar Köztársaság)	1990–1994 Balsai István 1994–1998 Vastagh Pál 1998–2002 Dávid Ibolya 2002–2004 Bárándy Péter 2004–2007 Petrétei József 2007–2008 Takács Albert 2008–2009 Draskovics Tibor 2009–2010 Forgács Imre 2010–2014 Navracsics Tibor 2014–2019 Trócsányi László 2019–2023 Varga Judit 2023– Tuzson Bence

Nemzetközi katalógusok	VIAF: 121444237 OSZK: 000000015006 NEKTÁR: 68675 PIM: PIM61676 ISNI: 0000 0000 7920 0558 GND: 1266252118