Kornelije Stanković

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kornelije Stanković hatását a mai társadalom különböző aspektusaira. A szakmai szférában gyakorolt ​​befolyásától a személyes szférában való jelentőségéig a Kornelije Stanković mély vitát és elmélkedést váltott ki relevanciája és következményei körül. Az évek során a Kornelije Stanković nemcsak a szakemberek és akadémikusok érdeklődésének témájává vált, hanem a nagyközönség számára is. Átfogó elemzéssel igyekszünk megérteni a Kornelije Stanković fontosságát mindennapi életünkben, és alaposan megvizsgáljuk, hogyan alakítja mai világunkat.

Kornelije Stanković
Életrajzi adatok
Született	1831. augusztus 18. Buda[1]
Származás	szerb
Elhunyt	1865. április 5. (33 évesen) Buda
Sírhely	Belgrád–Újtemető
Pályafutás
Hangszer	hegedű, zongora
Tevékenység	zeneszerző zongorista karmester karnagy melographist musical writer
A Wikimédia Commons tartalmaz Kornelije Stanković témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Kornelije Stanković (szerbül: Корнелије Станковић; Buda, 1831. augusztus 18. – 1865. április 5.) szerb zeneszerző.

Életrajza

Az általános iskolát és a gimnáziumot Aradon, Szegeden és Pesten végezte, ahol magántanulóként zongorán és hegedűn tanult. 1850-től Bécsben élt, ahol harmonikán tanult. Első műve egy liturgia. 1855-ben Karlócára ment, ahol szerb egyházi dalokat írt.

Mellszobra Budapesten
(I. ker., Szarvas tér)

Források

• Életrajza Archiválva 2010. augusztus 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
• Életrajza (szerbül)

• Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

1. ↑ „Stanković, Cornel” (német nyelven). Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich 37, 139. o.