Konstantinápolyi ortodox egyház
A mai világban a Konstantinápolyi ortodox egyház olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette. A modern társadalomban egyre növekvő relevanciájával a Konstantinápolyi ortodox egyház fontos vitaponttá vált különböző szférákban. Mind a tudományos világban, mind a szórakoztatásban megnőtt a Konstantinápolyi ortodox egyház iránti érdeklődés és figyelem. Az évek múlásával a Konstantinápolyi ortodox egyház olyan témának bizonyult, amely továbbra is vitákat és reflexiókat generál, megkérdőjelezi a közös felfogásokat és új ötleteket bátorít. Ebben a cikkben tovább kutatjuk a Konstantinápolyi ortodox egyház társadalmunkra gyakorolt hatását, és megvitatjuk annak mai jelentőségét.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Konstantinápolyi egyetemes patriarcátus (Οικουμενικό Πατριαρχείο) | |
 | |
| A konstantinápolyi pátriárka trónja | |
| Vallás | kereszténység |
| Felekezet | ortodox |
| Eredet | antiochiai ortodox egyház |
| Lelkészi vezető | I. Bartholomaiosz |
| Tisztsége | pátriárka |
| Szertartás | bizánci |
| Tagság | 3 500 000 fő |
| Nyelv | görög, török, angol |
| Alapító | |
| Státusz | autokefál |
| Státusz kezdete | 330 |
| Ország |  Törökország |
| Székhely | Isztambul, Törökország |
| Naptár | javított juliánus, juliánus |
| A Konstantinápolyi egyetemes patriarcátus weboldala | |
A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus más néven Konstantinápolyi Ökumenikus Patriarchátus vagy konstantinápolyi ortodox egyház az öt eredeti patriarkátus egyike, ami tiszteletbeli elsőséget élvez az ortodox egyházak között.
Története
Eredetileg az antiochiai pátriárkának alárendelt egyház volt, 330-tól önálló, majd a második legfontosabb egyház lett belőle a Római Egyház után. Miután – ortodox szempontból nézve – a római katolikus egyház egésze 1054-ben kivált az egyetemes egyházból, a konstantinápolyi egyház foglalta el helyét mint tiszteletbeli első az egyházak között.
Az Oszmán Birodalom idején a konstantinápolyi pátriárka politikai szerepet is betöltött. Az Oszmán Birodalomban a lakosság vallási alapon volt felosztva (millet-rendszer), az egyik millet az ortodoxoké volt, ennek volt mindenkori vezetője a konstantinápolyi pátriárka.
Az ortodox egyházak közös összejövetelein mindig a konstantinápolyi pátriárka elnököl.
Mai kiterjedése
Kanonikus területe ma minimális az eredetihez képest, csak Törökország, Észak-Görögország és egyes földközi-tengeri görög szigetek tartoznak hozzá. A görög ortodox egyház autokefállá válásakor a Konstantinápolyi Patriarchátus javára lemondott a diaszpórában élő görögök egyházközösségeiről, így ők is a Patriarchátus joghatósága alá tartoznak. (így a magyarországi görögök is) A konstantinápolyi pátriárka kizárólagos jogot formál minden olyan területre, mely hivatalosan nem tartozik egyetlen más ortodox egyház kanonikus területéhez. Ezt az igényt a többi ortodox egyház nem fogadja el.
Két autonóm ortodox egyház is hozzátartozik: az észt apostoli ortodox egyház és a finn ortodox egyház. Hozzá tartozik egyházjogilag a Görögországban található autonóm szerzetesi köztársaság, az Athosz-hegy.
Magyarországi jelenléte
Magyarországon az egyház a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátusaként van jelen.[1]
Jegyzetek
Források
- ↑ Patriarchátus: Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátus. Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátus. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
További információk
Kapcsolódó szócikkek
- Konstantinápolyi pátriárkák listája
- Magyarországon működő egyházak, felekezetek listája
- Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátusa
|
Ez a kereszténységgel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
