A Konrad Heiden téma olyan téma, amely az idők során sok ember érdeklődését felkeltette. A Konrad Heiden megjelenése óta viták, viták és számos vizsgálat tárgya volt. Relevanciája különböző területekre terjed ki, hiszen hatással van a társadalomra, a gazdaságra, a technológiára és sok más területre. A Konrad Heiden egy olyan téma, amely fejlődött és alkalmazkodott a társadalmi és kulturális változásokhoz, és mindig a közfigyelem homlokterében maradt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Konrad Heiden különböző aspektusait és fontosságát a mai világban.
Konrad Heiden | |
![]() | |
Született | 1901. augusztus 7.[1][2][3][4][5] München[6] |
Elhunyt |
New York[14] |
Álneve | Klaus Bredow |
Állampolgársága | |
Nemzetisége | német-amerikai |
Foglalkozása | |
Iskolái | Lajos–Miksa Egyetem |
Halál oka | Parkinson-kór |
Sírhelye | Massachusetts |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Konrad Heiden témájú médiaállományokat. | |
Konrad Heiden (München, 1901. augusztus 7. – New York, 1966. június 18.) német-amerikai újságíró és történész, aki 1936-ban elsőként készített Hitlerről monográfiát. Publikációiban elsősorban a nemzetiszocializmus ideológiájával, valamint annak vezetőjével, Adolf Hitler személyiségével foglalkozott.
Konrad Heiden Hitlere bármennyire is önálló, és éles szemű, eredetileg mégiscsak 1936-ban jelent meg, amikor Hitler háborúja csak titkolt gondolat volt, nem is beszélve az ember- és népüldözés későbbi dimenzióiról.
1901-ben született a zsidó származású Lina Deutschmann, valamint az SPD titkárának, Johannes Heidennek gyermekeként. 15 éves korára árvává vált, egy időre nevelőszülőkhöz került, majd 1919-ben Münchenbe költözött nagynénjéhez, ahol jog-és gazdaságtudományt kezdett tanulni.
1923-tól Otto Groth segédszerkesztőjeként közreműködött a Frankfurter Zeitungnál, ahol a nemzetiszocializmus egyik legfiatalabb megfigyelőjévé és ellenzékévé nőtte ki magát.
1925-ben tanulmányait abbahagyva állandó újságírója lett a FZ-nek, majd 1929-től szerkesztőségi tagjává vált. A Német Demokratikus Párt (DDP) érdekeltségében álló lap krízisbe került; a párthívek csökkenése miatt a példányszámok eladása a felére csökkent. A német IG-Farben nagyvállalat támogatása révén sikerült megmenteni az újságot, a továbbiakban azonban befolyást gyakoroltak a lap politikai irányultságára. Heident kinevezték riporternek, politikai cikkeket nem írhatott. 1930-ban egyebek között a nem megfelelő fizetés miatt felmondott, ezután élete végéig szabadúszó újságíróként tevékenykedett.
1933-ban, röviddel Hitler hatalomra jutását követően számos zsidó származású értelmiségivel együtt (mint például Ludwig Marcuse) a Saar-vidékre menekült.
1935-től a második világháború kezdetéig aztán Franciaországban élt.
1936-37-ben, Heiden 15 évi kutatómunkája után megjelent a kétkötetes Hitler életrajz egyidejűleg német, angol, francia kiadásban. Magyarra Kérő Pál fordította 1938-ban. A könyvek Hitler életrajzát a fiatal éveitől az első sikertelen sörpuccson át, a hatalom megszerzéséig, az első leszámolásig, Ernst Röhm félreállításáig taglalják.
1939-40-ben Franciaországban nemkívánatos külföldiként internálták. Miután a Wehrmacht váratlan lerohanta a francia területeket, szabadon engedték Heiden-t, aki az Egyesült Államokba szökött.
1950-ben amerikai állampolgárságot szerzett, élete utolsó éveit főként New Yorkban töltötte. 1951 és 1961 között Amerika és Németország között ingázott, műsorszerkesztőként dolgozott a stuttgarti, valamint a brémai rádióknál. Ebben az időszakban egyre erőteljesebben szenvedett a Parkinson-kór tünetei miatt, ami a munkájában is korlátozta. 1966 június 18-án halt meg.