Konisi Jukinaga
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Konisi Jukinaga-et, amely téma az elmúlt években egyre fontosabbá vált. A Konisi Jukinaga olyan téma, amely érdeklődést és vitát vált ki a társadalom különböző területein, a politikától a populáris kultúráig. A cikkben a Konisi Jukinaga számos aspektusát vizsgáljuk meg, elemezzük az emberek mindennapi életére gyakorolt hatását és a globális környezetben való relevanciáját. Ezenkívül belemélyedünk a történetébe, fejlődésébe és lehetséges jövőbeli fejlesztéseibe, hogy teljes és frissített elképzelést nyújthassunk a Konisi Jukinaga-ről. Ennek a cikknek az eredetétől a jövőbeli vonatkozásaiig egy olyan témát kíván megvilágítani, amely továbbra is felkelti a különböző profillal és érdeklődési körrel rendelkező egyének figyelmét.
| Konisi Jukinaga | |
 | |
| Született | 1558 Szakai |
| Meghalt | 1600. november 6. (41-42 évesen) Kiotó |
| Állampolgársága | japán |
| Halál oka | lefejezés |
| Szülei | Konishi Ryūsa |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Konisi Jukinaga témájú médiaállományokat. | |
Konisi Jukinaga (小西 行長 (Konishi Yukinaga)) (1555 – 1600. november 6., keresztségben kapott nevén Agostinho (Ágoston portugál neve)) japán daimjó Tojotomi Hidejosi alatt. Apja egy gazdag szakai kereskedő, Konisi Rjúsza.[1] 1583-ban katolizált, s mint „Dom Agostinho” a jezsuita misszionáriusok legmegbízhatóbb informátora és támasza lett.
A kjúsúi invázió alatt 1587-ben ő vezette a Higo tartománybeli felkelést, majd később elnyerte azt hűbérbirtokként. Jukinaga vezette Hidejosi előseregét a hét évig tartó koreai japán invázió alatt (koreaiul az imdzsini háború). Bevette Puszant és Szöult, illetve megvédte Phenjant a koreai ellentámadás alatt. Ezt követően hűbéresével, Naitó Jukujaszu szintén megkeresztelt szamurájjal béketárgyalásokat vezetett a Ming-követekkel.
A fegyverszünet érdekében hamis megadási tárgyalásokat folytatott Kínával, noha a két ország egyenlő tárgyalópartner volt. Később a Mingek tárgyalóköveteket küldtek Japánba, mellyel Hidejosit sóguni pozícióba akarták emelni. Ez a lépés feldühítette Hidejosit, és átlátta Jukinaga korábbi diplomáciai lépéseinek célját. Hűtlensége ellenére Jukinagát Kató Kijomasza daimjó ismét hadseregparancsnoki beosztásba rendelte Korea második inváziója idején (1597–1598). Tizennégyezer japán katonával megvédte a szuncseoni japán kastélyt, noha utánpótlás és erősítés nélkül maradt a norjangi csata alatti Simazu-flotta elvesztése miatt. A kínai Ming és a koreai Dzsoszon szövetségi erők sikeres tengeri ütközetét követően az összes japán inváziós erőt kivonták a félszigetről.
Hidejosi halála után csatlakozott Isida Micunari oldalához a szekigaharai csata idején, azonban vereséget szenvedtek Tokugava Iejaszu erőivel szemben. Az Ibuki hegyre menekült, de Takenaka Sigekado erői elfogták. Mivel keresztény daimjó volt, megtagadta a rituális öngyilkosságot, ezért 1600. november 6-án kivégezték.
Források
- ↑ Sansom, George Bailey, A History of Japan, 1334-1615, page 383; Stanford University Press, © 1961.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Konishi Yukinaga című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
