Kolbenheyer Gyula

Ebben a cikkben a Kolbenheyer Gyula-et különböző nézőpontokból vizsgáljuk meg, elemezve annak fontosságát, hatását és relevanciáját különböző összefüggésekben. A Kolbenheyer Gyula keletkezésétől napjainkig a szakértők, akadémikusok és amatőrök érdeklődésének és vitájának tárgya. Egy részletes elemzéssel arra törekszünk, hogy megvilágítsuk a Kolbenheyer Gyula kevésbé ismert vonatkozásait, valamint kiemeljük hatását olyan változatos területeken, mint a tudomány, a kultúra, a technológia vagy általában a társadalom. Multidiszciplináris megközelítéssel foglalkozunk a Kolbenheyer Gyula számos aspektusával, hogy átfogó és gazdagító képet nyújtsunk a témáról.

Kolbenheyer Gyula
Született

Igló
Elhunyt1918. szeptember 26. (67 évesen)[1][2]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeFiumei úti sírkert (34-1-89)[4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Kolbenheyer Gyula témájú médiaállományokat.

Kolbenheyer Gyula (Igló, 1851. május 6. − Budapest, 1918. szeptember 26.) magyar építész, festő, tanár, építészeti szakíró.

Élete

Zürichben és Berlinben tanult. Ezt követően, 1876-tól Pesten Benkó Károly építésznél dolgozott. 1879-től a Felső Építőipari Iskola tanáraként, 1898-tól 1918-ig igazgatójaként működött. Oktatási tevékenysége mellett több épületet tervezett, de festészettel is foglalkozott. Tájképeiből a Műcsarnok rendezett kiállítást. Művelte az építészeti szakirodalmat, több tanulmánya is megjelent.

1918-ban hunyt el 67 éves korában. A budapesti Fiumei úti sírkertben helyezték nyugalomra,[5] síremléke[6] védettnek minősül (34, N/A, 1, 89).[7]

Ismert épületei

Egyes források[10] neki tulajdonítják a budapesti Andrássy út 123. számon álló palota épületet is, ennek tervezője azonban nem ő, hanem Kolbenheyer Ferenc volt.[11]

1875-ben Rozinay Istvánnal pályázatot adott be a mai Andrássy úton található Műcsarnokra.[12] (A ma Régi Műcsarnok néven ismert épület végül Láng Adolf tervei alapján épült fel.)[13]

Meg nem valósult tervei

  • Königsplatz átépítése, Berlin (nemzetközi pályázat, I. díj)

Írásai

Folyóiratcikkek

Cikkei a Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönyében (1892. A milleniumi kiállítás kérdéséhez, Gyakorlati módszer távlati képek szerkesztésére) és a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítőjében (1893. A milleniumi kiállítás végleges helyszínrajza, 1894. A budapesti Andrássy-út architektonikus befejezése, 1916. Az új városháza elhelyezésének kérdéséhez) jelentek meg.

Könyvek

  • Gyakorlati módszer távlati képek szerkesztésére. Budapest, 1893.
  • Építéstan. Budapest, 1893. (Kőnyomat).

Képtár

  • Thököly úti iskolaépület, Budapest
    Thököly úti iskolaépület, Budapest
  • Thököly úti iskolaépület, Budapest
    Thököly úti iskolaépület, Budapest
  • Thököly úti iskolaépület, Budapest
    Thököly úti iskolaépület, Budapest
  • Fémipari szakiskola, Pozsony
    Fémipari szakiskola, Pozsony

Jegyzetek

  1. ↑ a b https://www.biographien.ac.at/oebl/oebl_K/Kolbenheyer_Gyula_1851_1918.xml. (Hozzáférés: 2019. január 22.)
  2. ↑ a b a Musée d’Orsay adatbázisa (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ PIM-névtér. (Hozzáférés: 2021. augusztus 4.)
  4. ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=197&layout=s
  5. ↑ https://www.fszek.hu/sirkert/album/Fiumei%20%C3%BAti%20S%C3%ADrkert%202/34-0%20Parcella/01-89%20Kolbenheyer%20Gyula/index.html
  6. ↑ https://www.fszek.hu/sirkert/album/Fiumei%20%C3%BAti%20S%C3%ADrkert%202/34-0%20Parcella/01-89%20Kolbenheyer%20Gyula/index.html#3.jpg
  7. ↑ https://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-temeto/kolbenheyer-gyula/
  8. ↑ https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-NlR6amVSQi94b1phU0g5c21uZFM4UT09
  9. ↑ https://pozsonyikifli.sk/ketezer-csonka-testu-hos-pozsonyban/
  10. ↑ https://andrassy127.weebly.com/szomszeacutedok.html
  11. ↑ Gábor Eszter: Kolbenheyer Ferenc építész (Eperjes,1841-Buziás,1881). Művészettörténeti Értesítő, LVIII. évf. 2. sz. (2009. december) 181–222. o.
  12. ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/MUVTORTERT_45_1996/?query=%22Rozinay+Istv%C3%A1n%22&pg=198&layout=s
  13. ↑ Pilkhoffer Mónika: Lang Adolf építész munkássága; Terc Kft., Budapest, 2017, ISBN 9786155445453

Források

  • Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.