Ez a cikk a Koczkás Sándor témával foglalkozik, amely a _var2 hatókör egyik alapvető aspektusa. A történelem során a Koczkás Sándor előkelő helyet foglalt el a társadalomban, és döntő szerepet játszott a _var3-ban. Átfogó elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Koczkás Sándor fejlődését, valamint a különböző területeken, például a _var4, _var5 és _var6 következményeit. A téma szakértőinek különböző nézőpontjait vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy átfogó perspektívát nyújtsunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük a Koczkás Sándor fontosságát és relevanciáját napjainkban. A multidiszciplináris megközelítés révén a cél az, hogy az olvasóknak egy teljes és naprakész jövőképet kínáljunk a Koczkás Sándor-ről, azzal a céllal, hogy gazdagító vitát generáljanak, és elősegítsék e jelentős téma jobb megértését.
Koczkás Sándor | |
Élete | |
Született | 1924. január 11. Orosháza, Magyarország |
Elhunyt | 2000. szeptember 19. (76 évesen) Budapest, Magyarország |
Sírhely | Farkasréti temető |
Szülei | Koczkás Sándor (1897-1956) Hibrandt Ida (1899-1983) |
Pályafutása | |
Irodalmi díjai | József Attila-díj (1979) |
Koczkás Sándor (Orosháza, 1924. január 11. – Budapest, 2000. szeptember 19.[1]) József Attila-díjas (1979) magyar irodalomtörténész, kritikus.
1942–1946 között a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt. 1950-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-francia szakán. 1948–1950 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának 20. századi magyar irodalomtörténeti tanszékén demonstrátor, 1950–1951 között gyakornok, 1951–1953 között tanársegéd, 1954–1974 között adjunktus, 1974-től docens volt.
1956. október 23-án a bölcsészkari gyűlésen ő olvasta fel az egyetemi pártbizottság 14 pontos követelését, majd tagja lett annak a küldöttségnek, amely a Politikai Bizottságnál tiltakozott a tüntetést betiltó rendelkezés ellen. 1956. október 26-án az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság képviseletében tárgyalt a SZOT vezetőivel (Gáspár Sándorral, Somogyi Miklóssal és Fock Jenővel). Megállapodtak, hogy egy közös bizottságot hoznak létre az egyetemi ifjúság és a SZOT képviselőiből. Az Írószövetséggel együtt kiadott felhívásukat a Népszava közölte.
1959–1962 között az Élet és Irodalom kritikai rovatát vezette. 1975–1981 között a Magyar Írószövetség kritika szakosztályának titkára, 1981–1986 között elnöke, 1988–1992 között főtitkára volt.
Kutatásának középpontjában Ady Endre, Bálint György és Radnóti Miklós életműve állt. Ady Endre verseinek kritikai kiadását rendezte sajtó alá.
Szülei: Koczkás Sándor (1897–1956) iskolaigazgató[2] és Hibrandt Ida (1899–1983)[3] voltak. Három lánytestvére volt: Edit, Ida és Ildikó.