A mai világban a Knauz Nándor a társadalom széles köre számára nagyon fontos és érdekes témává vált. Megjelenése óta a Knauz Nándor felkeltette az akadémikusok, kutatók, szakemberek és a nagyközönség figyelmét, mivel jelentős hatása van különböző területeken. Az idő múlásával a Knauz Nándor fejlődött, és végtelen vitákat, elemzéseket és elmélkedéseket generált, amelyek célja, hogy megértsék következményeit és következményeit. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Knauz Nándor jelenségét, megvizsgáljuk annak számos aspektusát, és belemélyedünk a jelenlegi kontextusban betöltött fontosságába.
Knauz Nándor | |
![]() | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1831. október 12. Óbuda |
Elhunyt | 1898. április 26. (66 évesen) Pozsony |
Ismeretes mint | történetíró |
Nemzetiség | magyar |
Pályafutása | |
Szakterület | történettudomány |
Jelentős munkái | Kortan |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Knauz Nándor témájú médiaállományokat. |
Knauz Nándor (Óbuda, 1831. október 12. – Pozsony, 1898. április 26.) történetíró, választott katolikus püspök,[1] az MTA tagja.
Bölcsészetet Nagyszombatban, teológiát Esztergomban tanult. 1854. december 7-én szentelték áldozópappá. Előbb a nagyszombati papnevelőben tanár, majd Pozsonyban tanulmányi felügyelő. 1860-tól Esztergomban főegyházmegyei alkönyvtárnok és érseki levéltárnok volt. 1871-ben esztergomi kanonokká, 1878-ban apáttá, 1890-ben címzetes püspökké nevezték ki, 1895-ben prépost. 1862-ben Nagy Ivánnal együttesen szerkesztette a Magyar Tudományos Értekezőt, 1863-69-ig pedig a Magyar Siont.
Felhívására alakult meg 1894-ben az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat, illetve ásatásokat végzett Esztergom területén.
Levelezését az Akadémiára hagyta, de hiányosan került be a végrendeletének végrehajtása körüli mulasztások miatt.[2] Több mint 3 ezer darabos értékes tudományos könyv- és kézirattárát végakarata ellenére elárverezték.[3]