Kismarty-Lechner Loránd

Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Kismarty-Lechner Loránd-et és minden lényeges szempontját. A Kismarty-Lechner Loránd ma nagyon fontos téma, hiszen jelentős hatással van a társadalomra, a gazdaságra, a kultúrára és sok más területre. Az évek során a Kismarty-Lechner Loránd folyamatos vitákat váltott ki, és növekvő érdeklődést váltott ki a különböző ágazatokban. Ebben a tekintetben kulcsfontosságú, hogy teljes mértékben megértsük a Kismarty-Lechner Loránd természetét és hatókörét, valamint rövid és hosszú távú következményeit. Ezért ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó és részletes áttekintést nyújtson a Kismarty-Lechner Loránd-ről, azzal a céllal, hogy gazdagítsa az ismereteket és elősegítse a konstruktív vitát e globális jelentőségű téma körül.

Kismarty-Lechner Loránd
Született1883. július 6.[1][2]
Vác[2]
Elhunyt1963. június 6. (79 évesen)[1][2]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaHümpfner Ottília
(h. 1911–1962)
SzüleiLechner Gyula
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
SírhelyeFarkasréti temető (9/1-1-96/97)[3][4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Kismarty-Lechner Loránd témájú médiaállományokat.

Kismarty-Lechner Loránd (Vác, 1883. július 6. – Budapest, 1963. június 6.)[5] magyar építész, Kismarty-Lechner Jenő fivére, Lechner Ödön unokaöccse.

Élete

Lechner Gyula (1841–1914) és Uhink Mária Antónia (1841–1916) fiaként született. A budapesti műegyetemen folytatott tanulmányokat, majd Olaszországban is tanult. 1908-tól tanított a műegyetemen különböző beosztásokban (tanársegéd, adjunktus, intézeti tanár). 1940-ben vonult nyugdíjba. Építészeti munkáiban kezdetben a Kós Károly körül tömörülő úgynevezett „Fiatalok” népies stílusa, később a klasszikus magyar építészeti stílusokat próbálta összehangolni a kortárs modern irányzatokkal. Az 1920-as évek végéig több munkájában segítette Kismarty-Lechner Jenőt.

Részt vett a Sváb Gyula-féle iskolaépítési programban, ahol Warga Lászlóval több iskolaépületet tervezett (Alsójeszen, Alsószucsa, Jászómindszent, Turzófalva).[6]

Élete utolsó másfél évtizedében épületek műemléki helyreállításában dolgozott (pl. Iparművészeti Múzeum, Halászbástya).

Felesége Hümpfner Ottília (1882–1962) volt, Hümpfner József kórházi főorvos és Hauszmann Mária lánya, akivel 1911-ben Kalocsán kötött házasságot.

Művei

  • 1910: Erdőhivatal, Susák (Fábián Gáspárral)[7]
  • 1911: lakóház, 1192 Budapest, Hungária út 3/a.[8]
  • 1912: templom, Dabrony[7]
  • 1922–1928: Mester utcai gimnázium (ma: Fáy András Gimnázium), 1095 Budapest, Mester u. 60-62. (Fábián Gáspárral közösen)[9][10]
  • 1926–1927: Pestújhelyi Keresztelő Szent János templom, 1158 Budapest, Klebelsberg Kunó u. 43.[9][11]
  • 1927–1931: Sashalmi Krisztus Király plébániatemplom, 1163 Budapest, Sasvár u. 23.[12]
  • 1930: Római katolikus templom, Decs[13][14]
  • 1935–1938: Jézus Szíve Római Katolikus Plébániatemplom, Gyömrő[15]
  • 1939: Krisztus vére templom, Báta[9][16]
  • Római katolikus templom, Nagyrét[17]
  • Római katolikus templom, Bodrogkisfalud[9]
  • Wekerle-telep épületei[7]
  • számos egyéb iskola
  • számos egyéb középület, lakóház és családi ház.[9]

Tervben maradt épületek

  • 1913: színház, Nagybecskerek[18]

A budapesti monumentális Gül Baba mecset is tervben maradt.[7]

Képtár

  • Krisztus vére templom, Báta
    Krisztus vére templom, Báta
  • Pestújhelyi Keresztelő Szent János templom, Budapest
    Pestújhelyi Keresztelő Szent János templom, Budapest
  • Jézus Szíve Római Katolikus Plébániatemplom, Gyömrő
    Jézus Szíve Római Katolikus Plébániatemplom, Gyömrő

Jegyzetek

  1. ↑ a b Faceted Application of Subject Terminology. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  2. ↑ a b c d PIM-névtér. (Hozzáférés: 2021. január 5.)
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  4. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  5. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XI. kerületi állami halotti akv. 934/1962. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. június 14.)
  6. ↑ Gerle, i. m., 184. o.
  7. ↑ a b c d Kismarty Lechner Loránd 125 éve született
  8. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=19&cim=hungaria-3a&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
  9. ↑ a b c d e Magyar életrajzi lexikon, i. h.
  10. ↑ https://mandadb.hu/cikk/1183891/Fabian_Gaspar_a_templomepito
  11. ↑ http://www.pestujhelyiplebania.hu/templomunk.htm
  12. ↑ https://16.kerulet.ittlakunk.hu/holmi/vallasi-intezmenyek-templomok/sashalmi-krisztus-kiraly-plebania
  13. ↑ https://www.darabanth.com/hu/gyorsarveres/383/kategoriak~Fotomuveszet/Foto~500020/1931-Decs-r-k-templom-tervezte-Kismarty-Lechner-Lorand-1883-1963-foto-17x24-cm-kartonon~II2227076/
  14. ↑ http://www.plebaniadecs.emecclesia.hu/index.php?pageid=300
  15. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2022. június 14.)
  16. ↑ http://www.szentver-bata.hu/kegyhely/szent-ver-bazilika
  17. ↑ https://repozitorium.omikk.bme.hu/handle/10890/7539?show=full
  18. ↑ Épitő Ipar, 1913 (37. évfolyam, 1-52. szám)1913-01-12 / 2. szám

Források

  • Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
  • Kismarty Lechner Loránd 125 éve született
  • Kismarty-Lechner Loránd (1883–1963), Kismarty-Lechner Jenő (1878–1962). Az OMF Magyar Építészeti Múzeumának és a BTM Kiscelli Múzeumának kiállítása. Budapest, 1990–1991; katalógusszerk. Hadik András, Pusztai László, Ritoók Pál; OMF, Budapest, 1990 (Az Országos Műemléki Felügyelőség Magyar Építészeti Múzeumának kiadványai)
  • Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5

Egyéb irodalom

  • Gerle János-Kovács Attila-Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete, 1990, 83. o.
  • Sós Zsuzsanna: Egy szorgalmas és szerény Lechner, Népszabadság 2003. július 7.
  • Ritoók Pál: Kismarty-Lechner Jenő pályája (Kismarty-Lechner Jenő, Kismarty-Lechner Loránd – Az OMF Magyar Építészeti Múzeumának és a BTM Kiscelli Múzeumának kiállítási katalógusa)
  • Kismarty-Lechner Kamill: A család második építész-generációja, „ahogy én láttam őket” (Kismarty-Lechner Jenő, Kismarty-Lechner Loránd – Az OMF Magyar Építészeti Múzeumának és a BTM Kiscelli Múzeumának kiállítási katalógusa)