Kibi no Makibi

Ebben a cikkben a Kibi no Makibi-et különböző nézőpontokból elemezzük, hogy átfogó és részletes képet adjunk erről a témáról. A Kibi no Makibi-hez kapcsolódó történelmi, kulturális, társadalmi, politikai és gazdasági vonatkozásaival foglalkozunk, azzal a céllal, hogy megértsük a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatását. Friss kutatások, szakértői vélemények és olyan emberek tanúvallomásai kerülnek bemutatásra, akiknek volt tapasztalatuk a Kibi no Makibi-el kapcsolatban. Ezzel a kimerítő elemzéssel arra törekszünk, hogy az olvasó mélyen és teljes mértékben megértse a Kibi no Makibi-et, lehetővé téve számukra, hogy megalapozott véleményt alkossanak és gazdagítsák tudásukat ebben a témában.

Kibi no Makibi
Született695[1]
  • Mabicho
  • Katō district
Elhunyt775. november 3. (79-80 évesen)
Állampolgárságajapán
GyermekeiKibi no Yuri
Foglalkozása
  • filozófus
  • udvaronc
  • politikus
Tisztsége
  • Tōgū gakushi (741–)
  • Udaijin (766–)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kibi no Makibi témájú médiaállományokat.

Kibi no Makibi (japánul: 吉備真備) (Kurasiki, 695 – Nara?, 775) japán tudós, politikus a Nara-korban.

Nagy hatalmú nemesi családba született, 717-ben Abe no Nakamaróval és másokkal követséget vezetett a Tang-kori Kínába azzal a céllal, hogy tagjai kínai műveltségre tegyenek szert. 735-ben tért vissza, fontos pozíciókba került az udvarnál, a Fudzsivara nemzetség felemelkedésével azonban háttérbe szorult, habár 764-ben döntő szerepet játszott Fudzsivara no Nakamaro lázadásának leverésében. 766-ban jobb felőli miniszter lett, vagyis a harmadik posztot töltötte be a kormányzatban. Sótoku császárnő halála után nem akarván részt venni az örökösödési civakodásokban, 771-ben végleg letette hivatalát. Jól ismerte Konfuciusz műveit, értett az asztrológiához, a hadtudományhoz és a joghoz. Ő irányította a narai Tódaidzsi buddhista templomkomplexum Nagycsarnokának építését. Kínai útját a Kibi daidzsin nittó ekotoba tekercskép örökíti meg. Neki tulajdonítják a katakana írás „feltalálását”. Szülővárosában vasúti pályaudvar viseli a nevét.

Jegyzetek

  1. ↑ Faceted Application of Subject Terminology. (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Források

  • Japan: An Illustrated Encyclopedia I–II. Ed. Alan Campbell, David S. Noble. Tokyo: Kodansha. 1993. ISBN 4-06-931098-3