Kelet-kínai-tenger
A történelem során a Kelet-kínai-tenger állandóan érdekelte az emberiséget. Az ókortól a modern korig a Kelet-kínai-tenger minden kultúrához és nemzetiséghez tartozó emberek figyelmét és kíváncsiságát felkeltette. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Kelet-kínai-tenger minden oldalát, az eredetétől a mai relevanciáig. A következő oldalakon végig fogjuk fedezni a Kelet-kínai-tenger fontosságát különböző kontextusokban, és azt, hogy hogyan befolyásolta azt, ahogyan a minket körülvevő világot észleljük. Tehát csatlakozzon hozzánk ezen az utazáson a Kelet-kínai-tenger lenyűgöző világán keresztül.
| Kelet-kínai-tenger | |
 | |
| Országok |  Japán,  Kína,  Dél-Korea,  Tajvan |
| Hely | Csendes-óceán |
| Felszíni terület | 1 250 000 km2 |
| Legnagyobb mélység | 2717 m |
| Szigetek | Rjúkjú-szigetek |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 30°, k. h. 125°30.000000°N 125.000000°EKoordináták: é. sz. 30°, k. h. 125°30.000000°N 125.000000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kelet-kínai-tenger témájú médiaállományokat. | |
A Kelet-kínai-tenger a Csendes-óceán peremtengereinek egyike a Sárga-tenger és a Japán-tenger, illetve a Dél-kínai-tenger között.
A déli részén, a Rjúkjú-szigetek mentén húzódó keskeny árokban legnagyobb mélysége 2717 m. Egyéb részein tipikus selftenger: az átlag 150 m mély selfből 30–40 m magas hátak emelkednek ki — amikor a tenger szintje alacsonyabb volt, ezek dombok voltak. Ugyancsak az egykori alacsonyabb tengerszintre utal, hogy a vízfelszín alatt sokáig követhetők a nagyobb folyók (Jangce, Huai) akkoriban bevágódott völgyei.
Északon széles kapuval kapcsolódik az ugyancsak self jellegű Sárga-tengerhez.
Források
- Kuruc Andor: Tengerek földrajza. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982. 480 p.
