Ebben a cikkben elmélyülünk a Karl O’Donnell lenyűgöző világában, feltárva annak számos oldalát, és elmélyülve a különböző területeken betöltött fontosságában. A társadalomra gyakorolt hatásától a tudományos és technológiai vonatkozásokig a Karl O’Donnell felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét. A következő néhány sorban megvizsgáljuk eredetét, fejlődését és relevanciáját a mai világban, és egy olyan részletes pillantást nyújtunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük hatását és lehetőségeit. Tartson velünk ezen az izgalmas utazáson a Karl O’Donnell szívébe!
Karl O’Donnell | |
Erdély kormányzója | |
Hivatali idő 1768. március 27. – 1770. szeptember 28. | |
Előd | Hadik András |
Utód | Joseph Maria von Auersperg |
Született | 1715[1] |
Elhunyt | 1771. március 26. (55-56 évesen)[2] Bécs[2] |
Szülei | Flora Hamilton Hugh O'Donnell, The O'Donnell |
Foglalkozás |
|
Díjak | a katonai Mária Terézia-rend nagykeresztje |
Karl O’Donnell, Tyrconnel grófja (1715 – Bécs, 1771. március 26.) ír származású nemesember, katonatiszt, 1768-tól 1770-ig Erdély kormányzója.
Régi ír nemesi családban született, amely a Boyne-i csata után hagyta el Írországot.[3] Katonaként osztrák szolgálatba lépett, és gyorsan emelkedett a ranglétrán: 1760-ban lovassági tábornokként a torgaui csatában a megsebesült Leopold Joseph von Daun helyett ő vette át a fővezéri tisztséget. Az 1761. évi hadjáratban Zittau mellett vezényelt. 1762 augusztus 16-án Braunschweig-Bevern hercegétől Recihenbach mellett vereséget szenvedett. 1762 decemberében vezénylő tábornokként Németalföldre távozott. 1764-ben kinevezték császári és királyi titkos tanácsossá, 1765-ben pedig a lovasság főfelügyelőjévé.
1768–1770 között Erdély főkormányzói tisztségét viselte. A gubernium elnökeként ő írta alá 1769. március 6-án azt a rendeletet, amely betiltotta Bod Péter Magyar Athenas és Smyrnai Szent Polikárpus című műveit.[4] 1771-ben II. József királyt kellett volna elkísérnie magyarországi útjára, de az útra készülődés közben elhunyt.[5]