A modern világban a Karl Amadeus Hartmann példátlan jelentőségűvé vált. A Karl Amadeus Hartmann megjelenése óta felkeltette a szakértők és a hobbibarátok figyelmét, és az emberek széles körének érdeklődésére számot tartó témává vált. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Karl Amadeus Hartmann jelentőségét különböző összefüggésekben, elemezve a társadalom különböző területein gyakorolt hatását. A mélyreható elemzés során fel fogjuk fedezni, hogy a Karl Amadeus Hartmann hogyan befolyásolta életünket, munkánkat és kapcsolatainkat. Ezenkívül megvizsgáljuk a Karl Amadeus Hartmann-hez kapcsolódó jelenlegi trendeket és annak jövőbeli előrejelzését. Kétségtelenül a Karl Amadeus Hartmann globális jelentőségű témának bizonyult, amely alapvető szerepet játszik a kortárs világ alakításában.
Karl Amadeus Hartmann | |
![]() | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1905. augusztus 2. München |
Állampolgársága | német |
Elhunyt | 1963. december 5. (58 évesen) München |
Sírhely | müncheni Waldfriedhof |
Családja | |
Édesapja | Friedrich Richard Hartmann |
Házastárs | Elisabeth Hartmann |
Pályafutás | |
Műfajok | |
Díjak |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Karl Amadeus Hartmann témájú médiaállományokat. |
Karl Amadeus Hartmann (München, 1905. augusztus 2. – München, 1963. december 5.) német zeneszerző. Szülővárosában, a müncheni Akademie der Tonkunston tanult zeneszerzést. A Weimari köztársaság éveiben számos avantgard, baloldali, sőt kifejezetten kommunista töltetű művet írt. Zenéjében ötvözte a dzsessz és a klasszikus zene motívumait. Jelentős műve ebből a korszakból az 1928-as Jazz Toccata und Fugue és az 1931-es Tanzsuite. Hitler 1933-as hatalomra kerülése után műveit nem mutatták be Németországban, de lehetősége volt a részvételre külföldi fesztiválokon, többek közt Prágában, Brüsszelben és Londonban. A háború utáni időszakban bemutathatta több, a belső emigráció éveiben írt művét, köztük a Simplicius Simplicissimus című operát is. Nyolc szimfóniát írt. Élete végén újra az opera felé fordult az érdeklődése.[1][2]