Kamjén István

Ma a Kamjén István izgalmas világában fogunk elmélyülni, amely téma az évek során sok ember érdeklődését felkeltette. Felfedezése óta a Kamjén István szakértők és amatőrök körében egyaránt vita, kutatás és csodálat tárgya. Ebben a cikkben megvizsgáljuk azokat a különböző szempontokat, amelyek a Kamjén István-et olyan lenyűgöző témává teszik, a történetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig. Részletes elemzésen és konkrét példákon keresztül megtudjuk, miért érdemli meg a Kamjén István minden figyelmünket és elmélkedésünket. Készüljön fel, hogy elmerüljön a Kamjén István izgalmas világában, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál!

Kamjén István
Született1907. május 30.
Mezőtúr
Elhunyt1976. szeptember 9. (69 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaíró, országgyűlési képviselő
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1947. augusztus 31. – 1953. március 18.)
KitüntetéseiJózsef Attila-díj (1951)
SZOT-díj (1969)

Kamjén István (Mezőtúr, 1907. május 30.[1] – Budapest, 1976. szeptember 9.) József Attila-díjas magyar író, országgyűlési képviselő.

Életpályája

Kamjén István (1872–?) és Vaszkó Mária (1877–?) fiaként született. 1921-től kubikosként dolgozott a fővárosban, Budapesten, ahol 1925–1939 között kubikos szálláson lakott. 1932-től lett tagja a Magyar Földmunkásszövetségnek. Fiatal földmunkásként a kommunista mozgalomhoz csatlakozott. 1929-ben egyik szervezője volt a Kommunista Ifjúsági Szövetség kongresszusának. 1932-től tagja volt a Magyar Földmunkásszövetségnek.

1937-ben kapcsolatba került a népi írók csoportjával. 1939-ben belépett az illegális kommunista pártba. 1942-ben a Történelmi Emlékbizottság aktivistája volt. 1944–1946 között ismét szülővárosában lakott. 1947–1949 között a Nemzeti Parasztpárt országgyűlési képviselője volt.

1948-ban szerepet vállalt a Demokrata Néppárt két képviselőjének nemzetgyűlési mandátumától való megfosztásában, hamis koncepciós vádak alapján.[2] 1950-től 1959-ig a Pest megyei Tanács tagja volt.

Művei

  • Mihály (regény, 1950)
  • Emberpiac (regény, 1951)
  • Szerződés (elbeszélés, 1953)
  • Szakad a part (elbeszélés, 1955)
  • Csorpáné és a többiek (elbeszélés, 1960)
  • Küzdelem (elbeszélés, 1963)
  • Emberek (elbeszélés, 1967)
  • Hányódás (kisregény és elbeszélés, 1969)

Díjai

Jegyzetek

  1. ↑ Születési anyakönyvi kivonata
  2. ↑ Összeférhetetlenségi bejelentést tett Keresztes Sándor (politikus) és Matheovits Ferenc ellen, állítólagos múltbeli fasiszta tevékenységük miatt. - Amint Gergely Jenő (történész) történész részletesen kimutatta, a KALOT, az EMSZO és Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete nemhogy nem voltak fasiszta szervezetek, hanem kifejezetten nyilas- és fasiszta-ellenes beállítottság jellemezte azokat. Lásd: , ,

További információk