Ez a cikk a Kaliszi béke (1343) témával foglalkozik, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki különböző területeken. A Kaliszi béke (1343) olyan téma, amely a jelenlegi kontextusban való relevanciája miatt felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét. Az idő múlásával a Kaliszi béke (1343) tanulmányozás, elemzés és eltérő vélemények tárgya volt, ami gazdagította a témával kapcsolatos vitát. Ezekben a sorokban arra törekszünk, hogy panorámás és részletes képet nyújtsunk a Kaliszi béke (1343)-ről, azzal a céllal, hogy szélesebb és mélyebb megértést adjunk annak fontosságáról, következményeiről és lehetséges megoldásairól.
Kaliszi béke | |
![]() | |
A Lengyel Királyság a 14. században | |
Aláírás dátuma | 1343. július 8. |
Aláírás helye | Kalisz |
Aláírók | Német Lovagrend Lengyelország |
A kaliszi béke (1343) A Német Lovagrend és Lengyelország között született békeszerződés, mely az 1309 és 1343 között dúló harcoknak kívánt véget vetni. A lovagrend nagymestere ez időben Ludolf König volt, míg a lengyel király III. Kázmér. A békekötés helyszíne a nagy-lengyelországi Kalisz (Kalisch) volt, időpontja: 1343. július 8. A felek közt VI. Kelemen pápa is közvetítőként próbált fellépni.
A lovagok visszaadták másodszor Dobrzyńt és vidékét, valamint a Kulmi földet, de ezeket később a lengyelek megint elvesztették. A lengyel király emellé lemondott Gdańskról és meghagyta a Német Lovagrend birtokában Kelet-Pomerániával együtt. Az „örök békének” deklarált szerződés rövid időre vetett véget a két ország közti háborúskodásnak.