Kalcium-oxid
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kalcium-oxid lenyűgöző világát és mindazt, amit kínál. A társadalomra gyakorolt hatásától a tudományos területre gyakorolt hatásáig a Kalcium-oxid olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. Ezeken az oldalakon elemezzük annak időbeli alakulását és relevanciáját a jelenlegi kontextusban. Nem számít, hogy Ön szakértő a területen, vagy csak kíváncsi, hogy többet megtudjon róla, ez a cikk teljes és gazdagító betekintést nyújt a Kalcium-oxid-be. Készüljön fel, hogy elmerüljön a felfedezés és a tudás utazásában!
| Kalcium-oxid | |
| |
| IUPAC-név | kalcium-oxid |
| Más nevek | égetett mész |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 1305-78-8 |
| PubChem | 14778 |
| ChemSpider | 14095 |
| EINECS-szám | 215-138-9 |
| DrugBank | DB15648 |
| KEGG | C13140 |
| ChEBI | 31344 |
| RTECS szám | EW3100000 |
| InChIKey | ODINCKMPIJJUCX-UHFFFAOYSA-N |
| Beilstein | 8129996 |
| Gmelin | 485425 |
| UN-szám | 1910 |
| ChEMBL | CHEMBL2104397 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | CaO |
| Moláris tömeg | 56,08 g/mol |
| Megjelenés | fehér, higroszkópos por |
| Halmazállapot | szilárd |
| Sűrűség | 3,37 g/cm³ |
| Olvadáspont | 2580 °C |
| Forráspont | 2850 °C |
| Oldhatóság (vízben) | 1,65 g/l (exoterm reakció) |
| Kristályszerkezet | |
| Kristályszerkezet | lapcentrált köbös |
| Termokémia | |
| Std. képződési entalpia ΔfH |
−635,09 kJ/mol |
| Standard moláris entrópia S |
38,19 J/(mol·K) |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | ingerlő (Xi) 
|
| R mondatok | R41 |
| S mondatok | S22, S24, S26, S39 |
| Lobbanáspont | nem gyúlékony |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | a kalcium vegyületei |
| Azonos anion | oxidok |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A kalcium-oxid (CaO) (más néven égetett mész, oltatlan mész vagy E529) egy széles körben használt szervetlen vegyület, melynek kristályai kalcium- és oxigénionokból épülnek fel. Tiszta állapotban szabályos kockákban kristályosodik. Fehér színű, korrozív, lúgos kémhatású por. A kereskedelemben kapható kalcium-oxid általában más vegyületeket (magnézium-oxidot, szilícium-dioxidot, kis részben alumínium-oxidot és vas-oxidot) is tartalmazhat.
Előállítása
A kalcium-oxidot általában mészkő hevítésével (mészégetés) állítják elő, ugyanis hő hatására a kalcium-karbonát (CaCO3) kalcium-oxidra (CaO) és szén-dioxidra (CO2) bomlik. A folyamat 825 °C fölött megy végbe.[1]
- CaCO3 ↔ CaO + CO2
A folyamat reverzibilis, egyensúlyhoz vezet, ezért a fejlődő szén-dioxidot légárammal el kell vezetni.
A lehűlést követően a kalcium-oxid azonnal elkezdi megkötni a levegőben található szén-dioxidot, és idővel a kalcium-oxid kalcium-karbonáttá alakul vissza. A mészégetés az első, ember által felfedezett kémiai reakciók egyike, már az őskorban is ismerték ezt az eljárást.
Tulajdonságai
- Vízzel erős hőfejlődés közben reagál, miközben oltott mész - Ca(OH)2 - keletkezik. Ezt a folyamatot mészoltásnak nevezzük:
- CaO + H2O → Ca(OH)2 + Q
- Exoterm reakció: Q = 1177 KJ/kg, .
- Szénnel, elektromos kemencében, magas hőmérsékleten kalcium-acetilid (kalcium-karbid) keletkezik:
- CaO + 3C → CaC2 + CO
- A levegő szén-dioxidjával lassan reagál,és kalcium-karbonáttá alakul vissza, ezért levegőtől elzárva kell tartani:
- CaO + CO2 → CaCO3
Felhasználása
- Az égetett mészből mészoltással kapott oltott meszet használják a habarcs (malter) készítéséhez, illetve környezetbarát meszeléshez (a lakások belső falának kifestéséhez, fertőtlenítéséhez).[2]
- Felhasználják kalcium-karbid, majd acetilén előállítására.
- A 20. századig fertőtlenítőszerként alkalmazták, általában 10%-os oldatban. Hátránya, hogy levegővel és nedvességgel érintkezve hamar elbomlik.[3]
- Élelmiszerek esetén általában savanyúságot szabályozó anyagként alkalmazzák E529 néven. Felhasználják még cukorgyártás során (szennyeződések eltávolítására), pékárukban (stabilizálószerként), valamint állati belek (hurkához, kolbászhoz) tisztítása, és kezelése során. Előfordulhat kakaóban, bélbe töltött húskészítményekben, valamint pékárukban. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva. Élelmiszerek esetén mellékhatása nem ismert.
- További felhasználási területek : bőrcserzés, fémkohászat, kemencék bélése stb.
Egészségügyi kockázatok
Mivel a mészoltás erős hőfejlődéssel jár, vigyázni kell, nehogy kispricceljen.
Az égetett mész, akárcsak az oltott mész, lúgos jellegű és maró hatású, porát belélegezve légzési nehézségeket, bőrre kerülve égési felmaródást, szembe kerülve súlyos szemkárosodást okozhat.
- Ezért védőkesztyűvel kell dolgozni, illetve bőrrel való érintkezés után bő vízzel le kell mosni.
- Ha szembe kerül, azonnal nagyon bő vízzel ki kell öblíteni: egy poharat színültig megtöltünk vízzel, belepillogunk, majd ezt tiszta vízzel többször megismételjük. Semlegesítést nem szabad megkísérelni, azonnal szemorvoshoz kell fordulni.
- Porát belélegezni nem szabad, védőálarcot kell viselni.
- Ha mészporral, vagy mésztejjel, dolgozunk, teljes látószögű szemüveget kell viselni.[4]
Jegyzetek
- ↑ Merck Index of chemicals and Drugs , 9th ed. monograph 1650
- ↑ http://www.lakaskultura.hu/index.php?apps=cikk&cikk=27463
- ↑ A Complete Handbook for the Sanitary Troops of the U.S. Army and Navy (1917)
- ↑ http://www.rozsalyi.hu/js/tinymce/plugins/filemanager/files/BiztonsagiAdatlapMesz.pdf
Források
- http://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/commodity/lime/limemyb01.pdf
- http://www.cheresources.com/quicklime.shtml
- https://web.archive.org/web/20071214041503/http://www.americanscientist.org/template/AssetDetail/assetid/17236/page/3
- http://www.rozsalyi.hu/js/tinymce/plugins/filemanager/files/BiztonsagiAdatlapMesz.pdf
Külső hivatkozások
