A mai világban a Könczöl Csaba olyan téma, amely az elmúlt évtizedekben nagy aktualitást kapott. A társadalomra gyakorolt hatásától a politikára és a gazdaságra gyakorolt hatásáig a Könczöl Csaba világszerte nagy vitákat váltott ki. Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Könczöl Csaba-hez kapcsolódó különböző szempontokat, az eredetétől a jelenlegi helyzetéig, beleértve az emberek mindennapi életére gyakorolt hatását. Ezenkívül feltárjuk a Könczöl Csaba körül létező különböző nézőpontokat és véleményeket, azzal a céllal, hogy teljes és tárgyilagos jövőképet nyújtsunk a ma oly fontos témáról.
| Könczöl Csaba | |
| Született | 1947. augusztus 17. Enying |
| Elhunyt | 2004. február 20. (56 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Élettársa | Szőke Katalin (1988–1994) |
| Foglalkozása | esszéíró, műfordító, kritikus, szerkesztő, tanár |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (1965–1970) |
Könczöl Csaba (Enying, 1947. augusztus 17. – Budapest, 2004. február 20.) magyar esszéíró, műfordító, kritikus, szerkesztő.
Szülei: Könczöl Imre és Varga Katalin. 1965–70 között az ELTE BTK orosz–magyar szakos hallgatója, közben (1967–68) a moszkvai Lomonoszov Egyetemen is tanult. 1970–71-ben a Magvető szerkesztője, majd ’75-ig a Történeti Múzeum tudományos segédmunkatársa. 1975–80 között szabadúszó fordító. ’81–84-ben az Állami Gorkij Könyvtár könyvtárosa, majd ’86-ig a Lapkiadó Vállalat sajtódokumentátora. 1984–85-ben a JPTE vendégoktatója, ’85/86-ban a Columbia Egyetem Kelet-Közép-Európa Intézetének vendégkutatója; Párizsban tudományos ösztöndíjas. 1989–94 között a Hiány c. folyóirat kulturális rovatvezetője, 1990-ben a Népszabadság külső, majd ’97-ig belső munkatársa.
1970-től jelentek meg művészetelméleti tanulmányai, esszéi, kritikái. 1974-től irodalomelméleti, filozófiai műveket fordított és szerkesztett. Orosz irodalomelméleti művekkel és mai magyar irodalommal foglalkozott.
1969–74 között az MSZMP tagja volt. 1973-tól négy éven át a politikai rendőrség felügyelete alatt állt. 1976-tól a demokratikus ellenzék egyik szervezője. 1982-ben Demszky Gáborral, Nagy Jenővel és Tamás Gáspár Miklóssal együtt a Tájékoztató c. szamizdat alapító szerkesztője, 1988-ban a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a Menedék Bizottság, valamint a Szabad Kezdeményezések Hálózata és az SZDSZ alapító tagja.
1972–77 között Gödrös Júlia volt a felesége; 1988–94-ig Szőke Katalin élettársa.