Kémiai informatika

A következő cikk a Kémiai informatika témával foglalkozik, amely régóta nagy érdeklődés övezte. A Kémiai informatika olyan téma, amely különböző területeken vitát váltott ki, és sokak kíváncsiságát felkeltette. A történelem során a Kémiai informatika tanulmányozás és kutatás tárgya volt, ami jelentős felfedezésekhez és előrelépésekhez vezetett a téma megértésében. Ebben a cikkben a Kémiai informatika-hez kapcsolódó különböző szempontokat tárjuk fel, elmélyülve annak fontosságában, hatásában és lehetséges következményeiben különböző összefüggésekben. Ezenkívül különböző szempontokat és megközelítéseket elemeznek a Kémiai informatika és annak mai következményeinek jobb megértése érdekében.

A kémiai informatika (más néven keminformatika, illetve kemoinformatika) olyan tudományterület, amely a számítástudomány és az információtudomány technikáit alkalmazza a kémiai problémák tanulmányozásához és megoldásához. Tevékenységei közé tartozik a kémiai adatok és információk tervezése, létrehozása, kezelése, feldolgozása, begyűjtése, kinyerése, tárolása, rendszerezése, elemzése, előrebecslése, ábrázolása és disszeminációja. A kemoinformatika, a bioinformatika és a számítógépes kémia közötti határok nem állapíthatók meg pontosan, ezért sok az átfedés e területek között.


Története

A kémiai informatika már az 1970-es évektől aktív tudományterület volt különféle formákban, effajta tevékenységet pl. egyetemi és gyógyszerészeti körökben is végeztek.[1] A kemoinformatika fogalmát a gyógyszerhatóanyag felfedezések során definiálták, például F. K. Brown így fogalmazott 1998-ban:[2]

„A kemoinformatika az információforrások vegyítése annak érdekében, hogy az adat információvá, az információ pedig tudássá váljon, azzal a céllal, hogy gyorsabban lehessen jobb döntéseket hozni a ligandumok (drug lead) azonosítása és optimalizálása terén.”

– F. K. Brown

Alkalmazása

Gyakran használják hatékony és újszerű gyógyszerhatóanyagok tervezéséhez az orvostudományban, új és előnyösebb tulajdonságokkal rendelkező anyagok kutatásához az anyagtudományban, illetve mezőgazdasági vegyszerek fejlesztéséhez.[3]

Jegyzetek

  1. ↑ Martin, Yvonne Connolly. Quantitative Drug Design: A Critical Introduction, 1st, Medicinal Research series, New York, NY: Marcel Dekker (1978. március 29.). ISBN 9780824765743 
  2. ↑ F.K. Brown. Ch. 35. Chemoinformatics: What is it and How does it Impact Drug Discovery, Annual Reports in Medicinal Chemistry, 375–384. o.. DOI: 10.1016/S0065-7743(08)61100-8 (1998). ISBN 9780120405336 
  3. ↑ Muthukumarasamy Karthikeyan, Renu Vyas. Practical Chemoinformatics. Springer (2014). ISBN 978-81-322-1780-0 

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Cheminformatics című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Ez az informatikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!