Kéktorkú papagáj

Mai cikkünkben a Kéktorkú papagáj lenyűgöző világába fogunk beleásni. Ennek a témának az eredetétől a mai relevanciájáig feltárjuk a téma összes releváns vonatkozását. Megismerjük ennek a társadalomra gyakorolt ​​hatását, a különböző területekre gyakorolt ​​hatását és a lehetséges jövőbeli következményeket. Átfogó elemzésen keresztül megtudjuk, hogyan sikerült a Kéktorkú papagáj-nek világszerte emberek millióinak figyelmét felkelteni, és hogyan hagyott jelentős nyomot a történelemben. Készüljön fel a felfedezés és a Kéktorkú papagáj megismerésének útjára.

Kéktorkú papagáj
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Öregcsalád: Papagájszerűek (Psittacoidea)
Család: Papagájfélék (Psittacidae)
Alcsalád: Araformák (Arinae)
Nemzetség: Ararokonúak (Arini)
Nem: Pyrrhura
Faj: P. cruentata
Tudományos név
Pyrrhura cruentata
(Wied, 1820)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kéktorkú papagáj témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kéktorkú papagáj témájú médiaállományokat és Kéktorkú papagáj témájú kategóriát.

A kéktorkú papagáj (Pyrrhura cruentata) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe, a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.[1][2][3]

Rendszerezése

A fajt Maximilian zu Wied-Neuwied német herceg, felfedező és természettudós írta le 1820-ban, a Psittacus nembe Psittacus cruentatus néven.[4]

Előfordulása

Brazília délkeleti részén, az Atlanti-óceán partvidékékén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők, másodlagos erdők, ültetvények és legelők. Állandó, nem vonuló faj.[5]

Megjelenése

Átlagos testhossza 30 centiméter.[6]

Életmódja

Fák magvaival és gyümölcseivel táplálkozik.

Szaporodása

Fészekalja 4-9 tojásból áll.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe nem nagy és széttöredezett, egyedszáma 2500-9999 példány közötti és csökken. A települések terjeszkedése, a mezőgazdaság, a fakitermelés és a vadászat veszélyezteti. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető fajként szerepel.[5]

Összehangolt tenyésztéssel próbálják meg megmenteni a fajt a teljes kipusztulástól. Európában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felügyelete alá tartozó Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (EEP) keretében tenyésztik a faj egyedeit.

Jegyzetek

  1. ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. november 30.)
  2. ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. november 30.)
  3. ↑ Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5. 
  4. ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. november 30.)
  5. ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. november 30.)
  6. ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. november 30.)

További információk