Ebben a cikkben elmélyülünk a Kállay Kotász Zoltán-ben, feltárva a téma összes releváns vonatkozását. A Kállay Kotász Zoltán nagy jelentőségű téma a mai társadalomban, és hatása mindennapi életünk több területére is kiterjed. Ebben a cikkben megvizsgáljuk annak eredetét, fejlődését, következményeit és lehetséges megoldásait, különböző nézőpontokat és megközelítéseket elemezve, hogy alaposan megértsük a Kállay Kotász Zoltán-hez kapcsolódó összes szempontot. Ezenkívül megvizsgáljuk a Kállay Kotász Zoltán lehetséges jövőbeli következményeit, és azt, hogy ez hogyan befolyásolhatja a témának a jövőbeni megközelítését. Az átfogó kép érdekében olyan releváns adatok, tanulmányok és kutatások kerülnek bemutatásra, amelyek segítenek az olvasóknak teljes mértékben megérteni a Kállay Kotász Zoltán jelentőségét és hatását társadalmunkra.
Kállay Kotász Zoltán | |
Kállay Kotász Zoltán (Tóth Csilla Ilona fényképfelvétele, 2023) | |
Született | 1969. január 13. (56 éves) Budapest |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Tóth Csilla Ilona |
Foglalkozása | író, költő, szerkesztő, könyvkiadó |
Kállay Kotász Zoltán (Budapest, 1969. január 13. –) magyar író, költő, szerkesztő, könyvkiadó.
Édesapja Kotász Gyula (1938), gépészmérnök, a Szaldó Kft., később a VOSZ egyik alapító tagja, édesanyja Kotász Gyuláné (Szabó Mária Laura, 1939-2000), matematikus, közgazdász, a Központi Statisztikai Hivatal Ökonometriai Laboratóriumának munkatársa. Testvére Kotász Rita pszichológus.
Felmenőinek rokonságához tartozik Kotász Károly festőművész és Kotász Antal futballista.
Felesége Tóth Csilla Ilona fotográfus.
1988-ban az SZKH (Szabad Kezdeményezések Hálózata), 1990-ben az Alba Kör egyik alapítója, később más civil, emberjogi szervezetekben (Erőszakellenes Fórum, Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája) is tevékeny szerepet vállalt. 2001-ben a Műpártolók Egyesületének alapítója, ügyvivője, aztán elnöke.
A Liget folyóiratban jelentek meg először írásai, 1990-ben. 1995-1998 között a Kráter Műhely Egyesületnél lektor. 2016-2020 között a Napút Online irodalmi portál főszerkesztője, majd főszerkesztő-helyettese. Számos egyéb nyomtatott (Bárka, Ezredvég, Élet és Irodalom, Hitel, Holmi, Irodalmi Jelen, Magyar Múzsa, Magyar Napló, Pannon Tükör, PoLíSz, Szépirodalmi Figyelő, Tekintet, Vár Ucca Műhely stb.) és online folyóiratban (Arnolfini Kantin, Irodalmi Élet, Képmás Magazin stb.) publikált prózákat, verseket, esszéket.
Az 1990-es években újságíróként főként emberi jogi kérdésekkel foglalkozó, hadkötelezettség és lelkiismereti szabadság viszonyát vizsgáló cikkeket írt. Utóbbi témát ösztöndíjasként is kutatta, tanulmányait szakfolyóiratok (Világosság, Társadalmi Szemle, Esély) közölték. Külön említést érdemelnek az erőszakmentesség elméleti és gyakorlati kérdéseit körbejáró esszéi és tanulmányai, melyek szintén ekkoriban jelentek meg (Érted vagyok, Harmadik Part, Liget, Szabad Alternatíva).
2006–2014 között szociális segítőként dolgozott.
2017-ben Kállay-Kotász kezdeményezte a magyar-osztrák származású Latzkó Andor (Andreas Latzko) "hazahozását", leghíresebb kötetének, az 1917-ben megjelent Menschen im Krieg-nek (Emberek a háborúban) közel száz év utáni újrafordításával.
Több könyvsorozatnak is (például Merza József életmű-kiadása, mely a Napkút Kiadónál jelenik meg, vagy a Napsütötte sávig sorozat, amely elsőkötetes költőket mutat be, és az a különlegessége, hogy nem a szerzők jelentkeznek, hanem rábeszélésre járulnak hozzá kéziratuk publikálásához) létrehívója és gondozója.
A Dr. Kotász Könyvkiadó alapítója és vezetője. Saját írásait nem a saját kiadójánál jelenteti meg.