Kádár Miklós

A Kádár Miklós olyan téma, amely a történelem során sok ember figyelmét felkeltette. Felfedezése óta felkeltette a kutatók, tudósok és a nagyközönség érdeklődését. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kádár Miklós különböző oldalait, a társadalomra gyakorolt ​​hatását, a mai relevanciáját és a jövőbeni szerepét. A populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásától a tudományos és technológiai fontosságáig a Kádár Miklós kitörölhetetlen nyomot hagyott a minket körülvevő világban. Átfogó elemzéssel igyekszünk rávilágítani erre a lenyűgöző témára és mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatásaira.

Kádár Miklós
Született1904. november 15.[1]
Budapest
Elhunyt1971. szeptember 27. (66 évesen)[1]
Budapest XII. kerülete
Állampolgárságamagyar
HázastársaVáradi Sarolta
(h. 1930–1971)
SzüleiKádár Jakab
Neumann Mária
Foglalkozásaügyvéd (barrister)
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiBudapesti Tudományegyetem ( – 1920-as évek)
SírhelyeFarkasréti temető (11/1-1-203)[2][3]

Kádár Miklós (Budapest, 1904. november 15. – Budapest, 1971. szeptember 27.)[4][5][6] jogász, ügyvéd, egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok kandidátusa (1952).

Élete

Kádár (1891-ig Kohn) Jakab kereskedő és Neumann Mária gyermekeként született izraelita családban.[7] A Budapesti Tudományegyetemen szerzett oklevelet. Ezután ügyvédként dolgozott. 1938-ban kikeresztelkedett a római katolikus vallásra.[8] A második világháború alatt az antifasiszta ellenállás tagja volt. 1945 után kiemelkedő szerepet játszott a népi igazságszolgáltatás kiépítésében. Az Országos Ügyvédi Tanács elnöke volt, majd 1946 és 1949 között a Budapesti Ügyvédi Kamara főtitkára. Ezt követően az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán a büntetőjogi tanszék tanszékvezető tanára lett, illetve 1971-ben bekövetkezett haláláig a Jogtudományi Közlöny felelős szerkesztője. A büntetőjogtudomány nemzetközi tekintélyű tudósa, a fiatal jogásznemzedék nevelője volt. A szocialista országok büntetőjogászai között ő volt az első, akt beválasztottak a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság (Association Internationale du Droit Pénal, AIDP) tagjai közé és később a szervezett alelnöke lett haláláig. Tagja volt a Szakszervezetek Országos Tanácsának.

Felesége Váradi Sarolta volt, akit 1930. január 11-én Budapesten vett nőül.[8] Lánya dr. Kádár Anna.

A Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra.[5]

Főbb művei

  • A szovjet büntetőjogról (Budapest, 1951)
  • Magyar büntetőjog. Általános rész (egyetemi tankönyv, Budapest, 1952)
  • A büntetőjog általános tanai (Kálmán Györggyel, Budapest, 1966)

Díjai, elismerései

Jegyzetek

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07208.htm
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  4. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi állami halotti akv. 2568/1971. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. november 24.)
  5. ↑ a b Gyászjelentése (1971). (Hozzáférés: 2020. november 24.)
  6. ↑ „Elhunyt Kádár Miklós”, Magyar Nemzet, 1971. szeptember 28., 3. oldal (Hozzáférés: 2020. november 24.) (magyar nyelvű) 
  7. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 242/1903. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. november 24.)
  8. ↑ a b Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 15/1930. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. november 24.)

Források

  • Jog Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap