A mai világban a Júdeai-hegység egy olyan téma, amely egyre nagyobb aktualitást és érdeklődést vált ki a társadalomban. A Júdeai-hegység eredetétől napjainkig a különböző területek szakértői viták, tanulmányok és kutatások tárgya. A történelem során a Júdeai-hegység bebizonyította befolyását a mindennapi élet különböző területein, a politikától a populáris kultúráig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Júdeai-hegység számos aspektusát és a modern társadalomban betöltött fontosságát, elemezve a következményeit és a mai világunkban betöltött szerepét.
Júdeai-hegység | |
![]() | |
Magasság | 1026 m |
Ország | |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Júdeai-hegység témájú médiaállományokat. |
A Judeai-hegység vagy Judeai-hegyvidék (héberül: הרי יהודה Harei Yehuda, arabul: جبال الخليل Jibal Al Khalil) hegység Izrael és Ciszjordánia területén, ahol Jeruzsálem és számos más bibliai helyszín fekszik. Legmagasabb pontja 1026 méterrel emelkedik a tengerszint fölé. Ez a terület képezte a Júdai Királyság magterületét, ahol a legkorábbi zsidó települések kialakultak.
A hegység észak–déli irányban húzódik Galileától a Negev-sivatagig, 900 m-es átlagos magassággal. Magában foglalja Jeruzsálemet, Hebront, Betlehemet és Rámalláh-t. A tőle nyugatra fekvő Parti-síkságot választja el a keleti oldalán húzódó Szír–Jordán-ároktól. Északi része Szamáriai-hegyek, középső Jeruzsálemi-dombok, déli pedig Hebroni-dombok néven is ismert.