Julien Offray de La Mettrie

Ez a cikk a Julien Offray de La Mettrie témával foglalkozik, amely egyre fontosabbá vált a mai társadalomban. Különböző perspektívákból és kontextusokból a Julien Offray de La Mettrie a vezetők, kutatók, akadémikusok és a nagyközönség érdeklődési területévé vált. A történelem során a Julien Offray de La Mettrie viták és viták tárgya volt, olyan beszélgetéseket és kérdéseket szított, amelyek jelentős előrelépéshez vezettek különböző területeken. Ebben az értelemben elengedhetetlen, hogy mélyebben elmélyüljünk a Julien Offray de La Mettrie elemzésében, figyelembe véve jelenlegi hatását és a lehetséges jövőbeli következményeket, amelyekre bepillantást enged. Így ez a cikk átfogó és frissített látásmódot kíván kínálni a Julien Offray de La Mettrie-ről, azzal a céllal, hogy elősegítse a mai társadalomban oly fontos témával kapcsolatos nagyobb megértést és gondolkodást.

Julien Offray de La Mettrie
Született

Saint-Malo
Elhunyt1751. november 11. (41 évesen)[2][3][4][5][6]
Potsdam
Állampolgárságafrancia
Foglalkozása
IskoláiUniversity of Rennes
SírhelyeFriedrichstadt
A Wikimédia Commons tartalmaz Julien Offray de La Mettrie témájú médiaállományokat.

Julien Jean Offray de La Mettrie (Saint-Malo, 1709. december 19. – Berlin, 1751. november 11.), francia orvos és filozófus.

Egyfajta mechanikus materializmust képviselt; nézetei miatt menekülnie kellett Franciaországból. 1748-ban Hollandiában jelentette meg L'homme machine (Az ember-gép) című írását; emiatt újfent menekülnie kellett. Poroszországban kapott menedékjogot, ahol II. Frigyes szabadgondolkodó asztaltársaságának volt tagja.

Saját maga a Discours sur le bonheur (A boldogságról) című művét tartotta főművének, kiegészítve a L'art de jouir (A gyönyörérzet művészetéről) című írással. Az abban foglalt théorie des remords (tanítás a bűntudatról/ felettes én) erkölcsileg olyannyira elvetendőnek számított, hogy az aufklérista filozófusok kivétel nélkül elhatárolódtak La Mettrie-től, pontosabban: nemkívánatos személlyé, páriává tették.

Halálát a hagyomány szerint szarvasgomba-pástétom mértéktelen fogyasztása okozta.

Magyarul

  • Filozófiai művek; ford. Horváth Henrik, Zigány Miklós, jegyz. Tordai Zádor; Akadémiai, Bp., 1968 (Filozófiai írók tára)

Jegyzetek

  1. ↑ Roglo
  2. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Brockhaus (német nyelven). Brockhaus . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ GeneaStar

További információk